Főmenü megnyitása

Módosítások

a
0
{{Személy infobox}}
 
'''Faragó Endre''', román forrásokban ''Andrei Farago'' ([[Karánsebes]], [[1886]] – [[Szászváros]], [[1965]]) magyar származású [[gyógyszerész]]. 1929-ben alapított szászvárosi gyógynövényfeldolgozó gyára ma is működik ''Fares'' néven.
 
==Élete==
Kisnemesi család sarja, [[Szentkatolna|Szentkatolnáról]] származó dédapját [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] ütötteemelte nemessé. Apja a [[Bethlen Gábor Kollégium|nagyenyedi kollégium]] diákja volt, az 1849-es [[nagyenyedi vérengzés]] túlélője; később [[Marosújvár]]on dolgozott bányamérnökként, majd [[Karánsebes]]re költözött. Felesége, Csiszár Vilma 22 gyermeknek adott életet, de csak négy érte meg a felnőttkort.
 
Faragó Endre 1886-ban született Karánsebesen. A temesvári tisztképző elvégzése után katonának állt és az osztrák-magyarosztrák–magyar seregben harcolt, közben a [[Bécsi Egyetem]]en gyógyszerészi oklevelet is szerzett. 1908-ban feleségül vette Friderika Graffiust, az 1697-ben alapított szászvárosi ''Arany Oroszlán'' gyógyszertár tulajdonosának lányát. 1914-ben Galíciában megsebesült, így fel kellett hagyjon katonai pályájával, és a gyógyszerészetnek szentelte életét. AzApósa halála után ő örökölte a gyógyszertárat; az 1920-as években gyógynövény-ültetvényeket létesített Szászváros mellett, 1927-ben megalkotta a ''Persicol'' nevű „csodaszert”, 1929-ben pedig gyógynövényfeldolgozó gyárat alapított ''Digitalis'' néven. Munkásságáért 1934-ben [[II. Károly román király]] érdemrenddel tüntette ki.
 
1949-ben a hatalomra kerülő kommunisták államosították mind Faragó Endre gyógyszertárát, mind a Digitalis gyárat (ez utóbbit beolvasztva a ''Plafar'' állami vállalatba), a Faragó által kifejlesztett gyógykészítményeket betiltották. A kommunizmus 1989-es bukása után a szászvárosi fiók – az egykori Digitalis – kivált a Plafarból, és Faragó iránti tiszteletből felvette a ''Fares'' nevet.