„Guman István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bardocza (vitalap | szerkesztései)
G. I. szóbeli közlése alapján szakmai eredményeit bővítettem.
Visszavontam Bardocza (vita) szerkesztését (A szóbeli közlés a Wikipédiának nem elfogadó forrásmegjelölés. Nem független a szócikk alanyától, és nem bárki által bármikor ellenőrizhető.)
Címke: Visszavonás
48. sor:
'''Guman István''' ([[Kolozsvár]], [[1919]]. [[október 22.]] –) [[Magyarok|magyar]] [[csillagász]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Budapest-svábhegyi Csillagvizsgálójának, majd a [[debrecen]]i Napfizikai Obszervatóriumnak munkatársa.
 
Apja Guman Jenő, bányamérnök. A medgyesi gimnáziumban [[Hermann Oberth]] (a rakétatechnika egyik atyja) tanítványa. A budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en (1939-44) csillagászatot hallgatott, 1940-től a svábhegyi Asztrofizikai Obszervatóriumban gyakornok, 1945-től munkatárs, és bár doktori értekezését még 1944-ben elkészítette, a háború miatt csak 1947-ben doktorál Debrecenben „summa cum laude” Az RR Lyrae periódus- és fénygörbe változásai témából. Főleg a rövid periódusú változócsillagok megfigyelésével (fotografikusan) és a mérések kiértékelésével foglalkozott, majd 1958-tól napfoltstatisztikákkal, illetve a napfolt fényképek ún. ekvidenzitáinak előállításával és értékelésével, azokból a napfoltok hőmérséklet eloszlását meg tudta határozni. Kimutatta az ultrarövid periódusú VZ Cancri fényesség menetének változásait. Elsőként mutatta ki a Blazhko effektust az RR Lyrae teljes fénygörbéjén. Ő fedezte fel a VZ Cancri fénygörbéjének Blazhko effektusát. Új számítási módszert fejlesztett ki a szupermaximumok meghatározására, mellyel kevés észlelési adatból is ki tudta számítani a maximumok várható időpontját és erősségét. Beszámolói az Astronomische Nachrichtenben, az MTA Csillagvizsgáló „Mitteilung”-jában (Mitteilungen der Sternwarte der Ungarischen Akademia der Wissenschaffen, Budapest—Szabadsághegy), illetve a debreceni „Publications”-ban (Publications of Debrecen Heliophysical Observatory, Debrecen) jelentek meg, emellett évekig szerkesztette a Természet és Társadalom „Csillagos ég” rovatát, évtizedeken át számolta a Csillagászati Évkönyv egyes táblázatait is.
 
Unokaöccse, [[Marik Miklós]] szintén csillagász volt.