„Turáni Társaság” változatai közötti eltérés

kieg + forr
a
(kieg + forr)
==Története==
A Turáni Társaságot 1910. december 3-án hozták létre. Céljai között szerepelt többek között a gazdasági kapcsolatok erősítése és kialakítása az úgynevezett "keleti" országokkal (Ázsia, illetve a Balkán országai), továbbá „vezérszerep a magyarnak a turáni népcsaládban tudományos és gazdasági téren”. Támogatói között az Első Hazai Takarékpénztár érdekeltségébe tartozó Hazai Bank Rt. is szerepelt.
 
Létrejöttét az akkoriban egyre nagyobb körben elterjedő [[turanizmus]] eszmeisége inspirálta A [[turán]]i népek közös gyökereinek feltárása, megismerése és megismertetése szerepelt céljai között - kezdetben a ''Magyar Néprokonsági Egyesület'' elnevezést is használták. Ebből a szervezetből nőtte ki magát 1920-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] keretein belül létrehozott, tudományos kérdésekkel foglalkozó [[Kőrösi Csoma Társaság]], továbbá a [[Magyar–Finn Társaság]], [[Magyar–Észt Társaság]], 1924-ben<ref>{{CitLib| szerző=Szerdahelyi István (szerk) |fejezetszerző=Farkas Ildikó Mária |fejezetcím=A Magyar-Nippon Társaság |cím=Japanológiai körkép |url=http://real.mtak.hu/34745/1/Farkas_Magyar_Nippon_Tarsasag_u.pdf |hely=Budapest |kiadó=ELTE Eötvös Kiadó |év=2007 |oldal=91 }}</ref> a [[Magyar Nippon Társaság]] és 1943-ban<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Megalakult a Magyar-Török Társaság |alcím= |periodika=[[Magyar Távirati Iroda|MTI]] |év=1943 |hónap=05 |nap=01| oldal=1 |url=https://library.hungaricana.hu/en/view/NapiHirek_1943_05_1/?pg=0 |szám= }}</ref> pedig a [[Magyar–Török Társaság]].<ref>{{CitPer|szerző=Csekey István |cím=A nemzetrokonsági eszme |alcím= |periodika=Északi rokonaink |év=1939 |hónap= |nap= |oldal=4 |évfolyam= |szám=1 }}</ref>
 
==Tagjai==
Tagjait három jelentősebb csoportba lehet sorolni: tudósok és utazók, az arisztokraták és politikusok és pénzemberek, illetve az úgynevezett turanisták, főleg tudósok, értelmiségiek.
A Turáni Társaság első csoportjának tagjai közé tartozott egyebek mellett: [[Cholnoky Jenő]], [[Erődi-Harrach Béla (nyelvész)|Erődi Béla]], [[Felvinczi Takács Zoltán]], [[Germanus Gyula]], [[Goldziher Ignác]], [[Havass Rezső]], [[Hopp Ferenc (műgyűjtő)|Hopp Ferenc]], [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Lóczy Lajos]], [[Mészáros Gyula (turkológus)|Mészáros Gyula]], [[Milleker Rezső]], [[Munkácsi Bernát]], [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]], [[Vikár Béla]].
 
A Társaság másik csoportjának tagjai voltak: [[Bánffy Miklós (író)|Bánffy Miklós]], [[Bárczy István]], [[Berzeviczy Albert (politikus)|Berzeviczy Albert]], [[Chorin Ferenc (politikus)|Chorin Ferenc]], [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]], [[Hatvany József]], [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]], [[Tisza István]], [[Széchenyi Béla]], [[Szemere Miklós (diplomata)|Szemere Miklós]].