„Júlia spanyol királyné” változatai közötti eltérés

Forrás hiányzik
(Reina)
(Forrás hiányzik)
{{nincs forrás}}
Teljes nevén Marie Julie Clary 1771. december 26-án született, a franciaországi Marseille városában, egy ír felmenőkkel is rendelkező édesapa, François Clary és második felesége, Françoise Rose Somis harmadik leányaként és hetedik gyermekeként. Apja gazdag selyemgyártó-és kereskedő volt. A szülők 1759. június 26-án házasodtak össze. Három féltestvére volt apja előző házasságából: Marie-Jeanne, Marie Thérèse Catherine és Étienne François. Julie-nak nyolc édestestvére volt: József Miklós, Honóriusz, Mária Anna Rózsa, Marcell, Jusztin, Katalin, Baziliusz és Dezideráta.
{{Uralkodó infobox}}
'''Marie Julie Clary''' (Marseille, 1771. december 26. – 1845. április 7.)
 
Teljes nevén Marie Julie Clary 1771. december 26-án született, a franciaországi Marseille városában, egy írÍr felmenőkkel is rendelkező édesapa, François Clary és második felesége, Françoise Rose Somis harmadik leányaként és hetedik gyermekeként. Apja gazdag selyemgyártó-és kereskedő volt. A szülők 1759. június 26-án házasodtak össze. Három féltestvére volt apja előző házasságából: Marie-Jeanne, Marie Thérèse Catherine és Étienne François. Julie-nak nyolc édestestvére volt: József Miklós, Honóriusz, Mária Anna Rózsa, Marcell, Jusztin, Katalin, Baziliusz és Dezideráta.
 
Apai nagyszülei: Joseph Clary és Françoise Agnès Ammoric
Anyai nagyszülei: Joseph Ignace Somis és Catherine Rose Soucheiron
 
Julie húga, a nála hat évvel fiatalabb [[Dezideráta svéd királyné|Dezideráta]] Svédország és Norvégia királynéja lett, férje, Jean Bernadotte tábornok trónra lépésével, 1818. február 5-én. [[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]] néven férjét 1818. május 11-én megkoronázták svéd uralkodóként, norvég királyként pedig 1818. szeptember 7-én, megalapítva ezzel egy új dinasztiát, a Bernadotte-házat, mely ott mind a mai napig kormányoz. Deziderátát csak 1829. augusztus 21-én koronázták királynévá. Julie 1794. augusztus 1-jén hozzáment a nála három évvel idősebb ügyvédhez, Joseph Bonaparte-hoz, a leendő I. Napóleon francia császár fivéréhez. 1797-ben követte hitvesét Itáliába, azon belül Rómába, ahová annak diplomata megbízatása szólította őket. 1800-ban aztán Párizsban telepedtek le. Frigyük 49 évig tartott, melyből három leány született, Júlia Jozefin, Letícia és Sarolta. (Júlia sajnos csak 15 hónapot élt.) 1804-ben Julie sógora, Napóleon lett Franciaország császára, ígyhát Joseph-ből 1806. március 30-án Nápoly királya lett, Julie pedig királyné. Julie állítólag képtelen volt követni a császári udvari etikett szabályait. Szeretett visszavonultan, családja körében élni mindennapjait, Mortefontaine kastélyában, melyet 1800-ban vásárolt meg. Az épphogy csak trónra kerülő Józsefnek rögtön egy felkeléssel kellett leszámolnia, ugyanis egész addig a Bourbon-ház uralkodott Nápolyban. I. Napóleon Julie-t kérte meg, hogy utazzon férje után Nápolyba, hogy támogassa őt azokban a nehéz időkben. 1808. június 6-án végül elűzték őket trónjukról. A korabeli beszámolók ezt írták távozásukról: ,, A király úgy érkezett hozzánk, mint egy uralkodó, s úgy távozik, mint egy briganti, a királyné viszont rongyokban érkezett, ám uralkodóként távozik tőlünk. "
 
Julie 1794. augusztus 1-jén hozzáment a nála három évvel idősebb ügyvédhez, [[József spanyol király|Joseph Bonaparte]]-hoz, a leendő [[I. Napóleon francia császár]] fivéréhez. 1797-ben követte hitvesét Itáliába, azon belül Rómába, ahová annak diplomata megbízatása szólította őket. 1800-ban aztán Párizsban telepedtek le. Frigyük 49 évig tartott, melyből három leány született, Júlia Jozefin, Letícia és Sarolta. (Júlia sajnos csak 15 hónapot élt.) 1804-ben Julie sógora, Napóleon lett Franciaország császára, ígyhát Joseph-ből 1806. március 30-án Nápoly királya lett, Julie pedig királyné. Julie állítólag képtelen volt követni a császári udvari etikett szabályait. Szeretett visszavonultan, családja körében élni mindennapjait, Mortefontaine kastélyában, melyet 1800-ban vásárolt meg. Az épphogy csak trónra kerülő Józsefnek rögtön egy felkeléssel kellett leszámolnia, ugyanis egész addig a Bourbon-ház uralkodott Nápolyban. I. Napóleon Julie-t kérte meg, hogy utazzon férje után Nápolyba, hogy támogassa őt azokban a nehéz időkben. 1808. június 6-án végül elűzték őket trónjukról. A korabeli beszámolók ezt írták távozásukról: ,, A király úgy érkezett hozzánk, mint egy uralkodó, s úgy távozik, mint egy briganti, a királyné viszont rongyokban érkezett, ám uralkodóként távozik tőlünk. "
 
1808-ban I. Napóleon fivérére ruházta a spanyol királyi címet is, tehát Julie ott is királyné lehetett. (Julie volt az első a spanyol történelemben, aki nem nemesi származású hölgyként lett királyné.)
 
Miután I. Napóleon második visszatérési kísérlete is meghiúsult a trónfosztása után, Julie és Joseph is száműzetésbe kényszerültek. Ezután már külön éltek a férjével, s Julie 1821-ben előbb Brüsszelben, majd pedig Firenzében telepedett le. 1823-ban húga, Dezideráta királyné kérésére Svédországba költözött. 1840-ben visszatért férjéhez, Firenzébe. Joseph 1844. július 28-án 76 évesen elhunyt, Julie pedig nyolc hónap múlva, 1845. április 7-én követte őt a halálba, 73 esztendősen. Legkisebb lányuk, Sarolta már 1839-ben, 36 évesen elhunyt, első gyermeke világra hozatala során, gyermekével együtt. 1826-tól 1831-ig volt Napóleon Lajos berg-klevei nagyherceg (I. Napóleon öccse, Lajos és I. Napóleon mostohalánya, Beauharnais Hortenzia fia) felesége. Szülei mellett nyugszik, a Santa Croce Bazilikában, Firenzében. 1822-ben Julie idősebb lánya, Letícia hozzáment Charles Lucien Bonaparte-hoz, Canino és Musignano 2. hercegéhez, Lucien Bonaparte fiához. (Lucien I. Napóleon francia császár testvére volt.) Házasságukból 12 gyermek származott, József, Gertrúd, Lajos, Júlia, Sarolta, Stefánia, Jozefin, Auguszta, Napóleon, Aloïse, Mária és Károly.
 
Legkisebb lányuk, Sarolta már 1839-ben, 36 évesen elhunyt, első gyermeke világra hozatala során, gyermekével együtt. 1826-tól 1831-ig volt [[II. Lajos holland király|Napóleon Lajos]] berg-klevei nagyherceg (I. Napóleon öccse, [[I. Lajos holland király|Lajos]] és I. Napóleon mostohalánya, [[Beauharnais Hortenzia holland királyné|Beauharnais Hortenzia]] fia) felesége. Szülei mellett nyugszik, a Santa Croce Bazilikában, Firenzében. 1822-ben Julie idősebb lánya, Letícia hozzáment [[Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte|Charles Lucien Bonaparte]]-hoz, Canino és Musignano 2. hercegéhez, [[Lucien Bonaparte]] fiához. (Lucien I. Napóleon francia császár testvére volt.) Házasságukból 12 gyermek származott, József, Gertrúd, Lajos, Júlia, Sarolta, Stefánia, Jozefin, Auguszta, Napóleon, Aloïse, Mária és Károly.