Tanulmányait a westminsteri iskolában kezdette, de innen négy év mulva egy cikk miatt, melyben az angol iskolákban szokásban levő testi fenyítékfenyítés ellen kikelt, távozni kényszerülvén, [[Oxford]]ba ment, holahol teologiátteológiát tanult. Fiatalkori excentrikus nézetei Wat Tyler címücímű tragédiájában vannak kifejezve, melyet azonban később maga is elvetett. Tanulmányai elvégeztével, mivel mint unitárius papi állást nem kaphatott, egyideigegy Bristolbanideig [[Bristol]]ban történelmi előadásokat tartott, majd 1795.-ben nagybátyjával [[Lisszabon]]ba utazott, honnan 6 hónap mulva visszatérve, Londonban jogi tanulmányokkal foglalkozott és bámulatos irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1800.-ban rövid ideig ismét Portugáliában tartózkodott, majd Gretában (Cumberland) telepedett le. 1807.-ben állami nyugdíjt kapott sés 1813.-ban poeta laureatus lett.
Első költeménye, mely feltünéstfeltűnést keltett, Joan of Arc, gazdag fantáziáról s egyszersmind fiatalkori túlzásokról tanuskodótanúskodó hősköltemény. 1801.-ben jelent meg másik hőskölteménye: Thalaba the destroyer, melyet egymásután követtek: Metrical tales (1804); Madoc (1805); The curse of Kehama (1810) és Roderick, the last of the Goths (1814). Kisebb költeményei közül kiválnak balladái. Mint udvari költő Wellington herceg és a szövetséges európai uralkodók győzelmeit énekelte meg.
Történelmi művei közül a kiválóbbak: Life of Nelson (1813. és újabban, magyar kiadását az akadémia tervezi); Lives of the British admirals (4 köt.); Life of Wesley (1820); History of Brazil (1810-19, 3 köt.); History of the Peninsular war (1823-28, 2 köt.).
Róla V.szól ö.a következő életrajzi könyv: Life and correspondence of R. S. (kiadta fia Cuthbert S. Károly, 1862, 6 köt.). Életrajzát megirtákmegírták még: Browne (London 1859), Dowden (u. o. 1880) és Dennis (Boston 1887).
