„Budapesti Operettszínház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + Címke: HTML-sortörés |
kieg+ref-ek, áttagolás, +{{Csonk-szakasz-ok |
||
50. sor:
== Története ==
==Előzmények==
Az egykori [[Somossy Orfeum]] (Nagymező u. 17.) épületét 1922-ben [[Ben Blumenthal]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] vállalkozó bérelte ki, és – [[Vágó László]]t, [[Málnai Béla|Málnai Bélát]] és [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi Istvánt]] megbízva – építtette át színházzá. 1922. december 22-én nyitották meg kapuit [[Földes Imre (színműíró)|Földes Imre]] és [[Buttykay Ákos]] ''Olivia hercegnő'' című operettjével. 1923. február 9-től '''Fővárosi Operettszínház''' néven működött.<ref name=Koch1973/>▼
[[Somossy Károly|Singer Károly]], aki időközben nevét Somossyra magyarosította, összeveszett az egyik igazgatóval, Carlé Henrikkel (a Carlé fivérek vezették az 1870-es években a legnépszerűbb varietéket), aki őt minden felmondás nélkül azonnal elbocsátotta. Megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utca 17. szám alatti házat, majd [[Fellner és Helmer]] építészekkel átalakíttatta mulatóvá. A '''Somossy Orfeum''' 1894-ben nyílt meg. A külföldi sztárok mellett fellépett többek között [[Módl József]], [[Rück Nándor]], [[Werner Móni]], [[Seidl Albert]], [[Rienzi Mariska]] is. Fő attrakciója [[Carola Cecília]] volt, de Somossy Pestre hozatta a [[Barrison-lányok]]at{{wd|Q4863769}} is, akik pikáns dalokat énekeltek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt 1899-ben az orfeum csődbe ment. Somossy átadta [[Waldmann Imre|Waldmann Imrének]], aki ''Fővárosi Orfeum'' néven folytatta a mulató működését 1916-ig. A műsoron változatlanul külföldi artisták, arab, indiai énekesek, alpesi és olasz együttesek szerepeltek, de volt „Csodabarlang” vízijáték és élő fényképek is. Néha például a bécsi [[Burgtheater]] művészei is vendégszerepeltek, vagy [[Paul Lincke]]{{wd|Q712729}} ''Frau Luna'' című operettjét adta elő egy bécsi társulat, sőt később [[Max Reinhardt]] és berlini együttese is fellépett itt. A változatlanul német nyelvű műsorban helyet kaptak [[Albach Jacques]], [[Baumann Károly]] és [[Gyárfás Dezső]], vagy [[Linder Riza]], [[Huszár Károly]], [[Ferenczy Károly]] és [[Tanay Frigyes]] is magyar nyelvű előadásikkal. Waldmann nagy érdeme, hogy helyet adott [[Zoltán Jenő]] újságíró ''Tarka Színpad'' kabaréjának, de a tönkremeneteltől ez sem mentette meg. Az épületet Ben Blumenthal vette meg s építtette át.<ref>''Somossy Orfeum'' {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/265.html}}</ref><ref>Kemény Gyula: [http://mcteka.shp.hu/hpc/web.php?a=mcteka&o=090409_fkii_jubalb_BnZz Artisták Pesthen és Budapesten (2. rész)] (Békásy Jenő és Seidl Albert (szerk.) Jubileumi Album 1897-1922 Kiadja a Magyarországi Artista Egyesület 25 éves fennállásának emlékére (33-38. o.) alapján), Cirkuszi Akrobatika 9. évf. 4. sz., ''Cirkuszi akrobatika'' alapkutatási és szakmódszertani periodika; Magyar Cirkusztörténeti és -elméleti Kutató Alapítvány (McTEKA), mcteka.shp.hu (http://epa.oszk.hu/01400/01461/00034/pdf/EPA01461_cirkuszi_akrobatika_2016_4_09.pdf epa.oszk.hu])- 2016. tél.</ref>
==A Fővárosi Operettszínház==
▲Az egykori
1929 novemberétől [[Kabos Gyula]] és [[Bárdos Artúr]] igazgatása idején ''Fővárosi Művész Színház''ként prózai előadásokat tűztek műsorra. 1930 márciusától már [[Góth Sándor]] és [[Kertész Ella]] vezették a színházat, visszatérve az operettek játszásához. A rövid életű kísérletet követően júniusban [[Sebestyén Dezső]] hat évre kapta meg a bérleti jogot és visszaadta az intézménynek korábbi nevét (''Fővárosi Operettszínház''), de a válságos évek gyér látogatottsága miatt több ízben kénytelen volt hosszabb időre is bezárni.<ref>''Csak operettet fog játszani a Művész Színház'', Ujság 6. évfolyam 53. szám - 1930. március 5. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1930_03/?pg=30 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''A Fővárosi Művész Színházat Sebestyén Dezső kapja, a Magyar Színházra még csak kombinációk vannak'', Magyarország 37. évfolyam 123. szám - 1930. június 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1930_06/?pg=7 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''A Fővárosi Művész Színház bérlete Sebestyén Dezsőé: Hat évre szól a bérleti szerződés'', Az Est 21. évfolyam 129. szám- 1930. június 8. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AzEst_1930_06/?pg=103 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref name=Koch1973>Koch Lajos: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Szf_55 A Fővárosi Operettszínház műsora], Színháztörténeti füzetek 55., library.hungaricana.hu - 1973.</ref> A [[Király Színház]] megszűnése után Budapesten az [[operett]] egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott az újabb zenés műfajoknak ([[musical]], zenés játék stb.) 1966-71 között átépítették. 1998-tól lett a neve Budapesti Operettszínház.
64 ⟶ 68 sor:
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, és nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: [[My Fair Lady]], ''[[Hello, Dolly!]]'', ''[[West Side Story (musical)|West Side Story]]'', ''[[Hegedűs a háztetőn (musical)|Hegedűs a háztetőn]]'', ''[[Funny Girl (musical)|Funny Girl]]'', ''[[Kabaré (musical)|Kabaré]]'', ''Őrült nők ketrece'', ''[[A muzsika hangja (musical)|A muzsika hangja]]'', ''[[Valahol Európában (musical)|Valahol Európában]]''.
1998. január 1-jétől a színház '''Budapesti Operettszínház''' néven működik.
{{Csonk-szakasz}}
==A 21. században==
==Épülete==▼
{{Csonk-szakasz}}
A mai Operettszínház épülete [[Fellner és Helmer]] híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, [[polka|polkára]], [[mazurka|mazurkára]] és a [[galopp (tánc)|galopp]]ra. Díszes [[télikert]]je a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.▼
Amikor az amerikai Ben Blumenthal átvette az épületet Vágó László, Málnai Béla és Szentgyörgyi István átépítették át nézőterét és színpadát. Ekkor kerültek az asztalok helyére széksorok. Nagy harc folyt az engedélyért, mivel egyszeriben tűzveszélyessé nyilvánították az épületet. Végül a Mozsár utca felé kapott a színház még egy előcsarnokot és kijárást arra az esetre, ha tűz ütne ki. Ezen a színház bal oldalán lévő, a Mozsár utcára nyíló kis előcsarnoka-dohányzó helyén lehetett egykoron a Somossy mulató kifőzdényi étterme, ahol a személyzetnek szolgálták föl akár hajnalban is a vacsorát, nehogy a mulató asztalainál étkezzenek a fizető publikum szeme láttára. A korabeli konyha lassanként elhíresült Pest ínyencei előtt, aminek [[Krúdy Gyula]] valóságos rajongója volt. E mellett az épület kapott még egy tűzfolyosót is, ami átvezet az Andrássy út 36. földszintjére. A háztulajdonos, a sörgyáros Haggenmacher azzal a feltétellel engedélyezte ennek kialakítását, hogy ennek fejében ő láthatja el sörrel a színháztól leválasztott mulatót, a [[Moulin Rouge (Budapest)|Moulin Rouget]].<ref>Molnár Gál Péter: ''A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai'', Kritika 30. 5. szám - 2001. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Kritika_2001/?pg=198 adtplus.arcanum.hu])</ref>▼
1966-ban is átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit.▼
[[Fájl:Budapesti Operettszinhaz.jpg|thumb|400px|Budapesti Operettszínház nézőtere 2014-ben]]▼
1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. A színház ezáltal 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.▼
A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.▼
A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.▼
{{fansite}}
[[Fájl:Operett Színház - 2015.03.23.JPG|thumb|Operett Színház - 2015]]
99 ⟶ 91 sor:
A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre [[Bécs]]ben, [[Szentpétervár]]on, [[Prága|Prágában]] és [[Jekatyerinburg]]ban.
▲==Épülete==
== Igazgatás - művészeti vezetés (2018-2019) ==▼
▲A mai Operettszínház épülete [[Fellner és Helmer]] híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, [[polka|polkára]], [[mazurka|mazurkára]] és a [[galopp (tánc)|galopp]]ra. Díszes [[télikert]]je a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.
▲Amikor az amerikai Ben Blumenthal átvette az épületet Vágó László, Málnai Béla és Szentgyörgyi István átépítették át nézőterét és színpadát. Ekkor kerültek az asztalok helyére széksorok. Nagy harc folyt az engedélyért, mivel egyszeriben tűzveszélyessé nyilvánították az épületet. Végül a Mozsár utca felé kapott a színház még egy előcsarnokot és kijárást arra az esetre, ha tűz ütne ki. Ezen a színház bal oldalán lévő, a Mozsár utcára nyíló kis előcsarnoka-dohányzó helyén lehetett egykoron a Somossy mulató kifőzdényi étterme, ahol a személyzetnek szolgálták föl akár hajnalban is a vacsorát, nehogy a mulató asztalainál étkezzenek a fizető publikum szeme láttára. A korabeli konyha lassanként elhíresült Pest ínyencei előtt, aminek [[Krúdy Gyula]] valóságos rajongója volt. E mellett az épület kapott még egy tűzfolyosót is, ami átvezet az Andrássy út 36. földszintjére. A háztulajdonos, a sörgyáros Haggenmacher azzal a feltétellel engedélyezte ennek kialakítását, hogy ennek fejében ő láthatja el sörrel a színháztól leválasztott mulatót, a [[Moulin Rouge (Budapest)|Moulin Rouget]].<ref>Molnár Gál Péter: ''A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai'', Kritika 30. 5. szám - 2001. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Kritika_2001/?pg=198 adtplus.arcanum.hu])</ref>
▲1966-ban is átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit.
▲[[Fájl:Budapesti Operettszinhaz.jpg|thumb|400px|Budapesti Operettszínház nézőtere 2014-ben]]
▲1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. A színház ezáltal 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.
▲A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.
▲A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.
== Igazgatói (1923-tól) ==▼
* [[Tapolczai Dezső]] (1923–1925)▼
* [[Faludi Sándor]] (1926–1929)▼
* [[Sebestyén Dezső]] (1930–1935)▼
* [[Seregi Andor]] (1938–1939)▼
* [[Sziklai Jenő]] (1939–1941)▼
* [[Bubik Árpád]] (1941–1942)▼
* [[Fényes Szabolcs]] (1942–1949)▼
* [[Gáspár Margit]] (1949–1957)▼
* [[Fényes Szabolcs]] (1957–1960)▼
* [[Szlovák László]] (1960–1976)▼
* [[Malonyai Dezső (színigazgató)|Dr. Malonyai Dezső]] (1976–1979)▼
* [[Keszler Pál (színigazgató)|Keszler Pál]] (1979–1989)▼
* [[Németh Sándor (színművész)|Németh Sándor]] (1989–1993)▼
* [[Szinetár Miklós]] (1993–1996)▼
* [[Halasi Imre]] (1997–2001)▼
* [[Kerényi Miklós Gábor]] (2001–2014)▼
* [[Lőrinczy György (színigazgató)|Lőrinczy György]] (2014–2019)<ref name=":0">{{Cite news|title=Kiss B. Attila a Budapesti Operettszínház új igazgatója|last=Origo|url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20181019-kiss-b-attila-apati-bence-operett.html|work=http://www.origo.hu/|accessdate=2018-10-19|language=hu}}</ref>▼
*[[Kiss-B. Atilla]] (2019–)<ref name=":0" />▼
== A 2018–2019-es évad társulata ==
* Főigazgató: [[Kiss-B. Atilla|Kiss-B. Attila]]
* Főzeneigazgató: Pfeiffer Gyula
114 ⟶ 141 sor:
* Zenekari igazgató: Takácsy Tamás
=== Művészek
{{Oszloplista|6|
* [[Adorjáni Bálint]]
242 ⟶ 269 sor:
* [[Vermes Tímea]]
* [[Virágh József]]}}
▲== Igazgatói (1923-tól) ==
▲* [[Tapolczai Dezső]] (1923–1925)
▲* [[Faludi Sándor]] (1926–1929)
▲* [[Sebestyén Dezső]] (1930–1935)
▲* [[Seregi Andor]] (1938–1939)
▲* [[Sziklai Jenő]] (1939–1941)
▲* [[Bubik Árpád]] (1941–1942)
▲* [[Fényes Szabolcs]] (1942–1949)
▲* [[Gáspár Margit]] (1949–1957)
▲* [[Fényes Szabolcs]] (1957–1960)
▲* [[Szlovák László]] (1960–1976)
▲* [[Malonyai Dezső (színigazgató)|Dr. Malonyai Dezső]] (1976–1979)
▲* [[Keszler Pál (színigazgató)|Keszler Pál]] (1979–1989)
▲* [[Németh Sándor (színművész)|Németh Sándor]] (1989–1993)
▲* [[Szinetár Miklós]] (1993–1996)
▲* [[Halasi Imre]] (1997–2001)
▲* [[Kerényi Miklós Gábor]] (2001–2014)
▲* [[Lőrinczy György (színigazgató)|Lőrinczy György]] (2014–2019)<ref name=":0">{{Cite news|title=Kiss B. Attila a Budapesti Operettszínház új igazgatója|last=Origo|url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20181019-kiss-b-attila-apati-bence-operett.html|work=http://www.origo.hu/|accessdate=2018-10-19|language=hu}}</ref>
▲*[[Kiss-B. Atilla]] (2019–)<ref name=":0" />
== Jegyzetek ==
| |||