„Bajor Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
|||
56. sor:
Miksa kitartóan támogatta [[Friedrich Emil August von Schleswig-Holstein-Sonderburg-Augustenburg|Augustenburgi Frigyes]] trónörökös herceget abban a vitában, amelyet [[Schleswig]] és [[Holstein]] hercegségek megszerzéséért folytatott. A herceg az [[Schleswig-holsteini háború (1848–1851)|első schleswig-holsteini háború]]ban (1848–1851) a németbarát felkelő hadsereget vezette [[Dánia]] ellen. A vereség után száműzték. Az 1860-as évek elején ismét fellángolt a konfliktus Dánia és Poroszország között. A bajor király agresszív álláspontját egyik európai állam sem támogatta, de Miksa meghalt, mielőtt érdemben foglalkozni tudott volna a kérdéssel. Halála után, 1864-ben a német államok katonai erőszakkal rendezték az ügyet ([[porosz–osztrák–dán háború]]).
1864-ben [[II. Lajos bajor király|II. Lajos]] lépett a trónra. Az [[Ausztria]] és [[Porosz Királyság|Poroszország]] között zajló [[Porosz–osztrák–olasz háború|héthetes háborúba]] (1866) Ausztria oldalán lépett be, majd miután az osztrákok vereséget szenvedtek, [[1867]]-ben Poroszországgal kötött egyezséget. [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] ajánlatát, hogy hozzanak létre egy francia–osztrák–bajor szövetséget, visszautasította, és amikor kitört az 1870-1871-es [[porosz–francia háború]], habozás nélkül Poroszország oldalára állt. Ekkor [[II. Lajos bajor király|II. Lajos]] ismerte fel, hogy a bajor hadügyi reform is elodázhatatlan, így miniszterelnöke, Hohenlohe és Prauckh hadügyminiszter segítségével komolyan modernizálták a bajor hadsereget. [[1870]] decemberében [[Otto von Bismarck]] javaslatára levélben hívta fel a német hercegeket egy új [[Német Birodalom]] megalakítására. Meghívta a trónra [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos porosz királyt]] és felajánlotta, hogy a két uralkodó felváltva vezesse az országot.
[[1871]]-ben a többi dél-német királysághoz (Württenberg, Szászország és a vezető Poroszország) hasonlóan az újonnan megalakult [[Német Birodalom]]hoz csatolta birtokait, így Bajorország, mint független királyság megszűnt. A felváltva viselt korona elképzelése nem teljesült, mint ahogy a Bajor Királyságnak ígért területeket sem kapta meg. Mindezek miatt, valamint azért, mert belefáradt minisztereivel vívott harcába, hogy megerősíthesse az egyház hatalmát (ellenezték Lajos [[Vatikán]]hoz való közeledési törekvéseit), egyre inkább visszavonult a politikai és a társasági élettől. Az 1880-as években szinte teljesen visszavonult a közélettől és csak szenvedélyeinek élt, a zenének és az építkezéseknek. Ebből kifolyólag egyre népszerűtlenebb lett az országban.
| |||