„Enklávé és exklávé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Enklávék és exklávék Magyarországon: még kettő |
|||
39. sor:
Magyarország államhatárai egyetlen összefüggő vonalat alkotnak, az államterület egyetlen darabból áll és a határokon belül minden terület Magyarország része. Ebből következően állami szintű enklávé nincs Magyarország területén, és az országnak nincs exklávéja.
A közigazgatási beosztáshoz kapcsolódóan azonban számos enklávé és exklávé található az ország területén. Enklávét képez például a [[Hajdú-Bihar megye]]i [[Vekerd]], amit minden irányból [[Zsáka]] vesz körül; [[Pér]] Mindszentpuszta településrésze, amit kizárólag [[mezőörs]]i külterületek vesznek körbe, [[Foktő]] kisfoktői része, melyet minden irányból a [[kalocsa]]i külterületek határolnak vagy a [[2006]] óta önálló [[Kerekharaszt]], amely minden irányból egykori anyatelepülésével, [[Hatvan]]nal határos. Exklávéja viszont több településnek van, többek között [[Orosháza|Orosházának]], [[Hajdúszoboszló]]nak, [[Csanádpalota|Csanádpalotának]], [[Mihálygerge|Mihálygergének]], [[Büttös]]nek, [[Foktő]]nek (Kisfoktő), [[Pér]]nek (az előbb említett Mindszentpuszta), vagy [[Tata|Tatának]] (az 1985-ben hozzácsatolt [[Agostyán]]).
Egyik magyar megyének sincs enklávéja vagy exklávéja, kivéve [[Pest megye|Pest megyét]], mely teljes egészében körbeveszi a jogilag hozzá nem tartozó [[Budapest]]et, így a főváros a megye enklávéja és érdekes módon egyben a [[megyeszékhely|székhelye]].
== Nemzetiségi enklávék ==
| |||