„Humájun mogul sah” változatai közötti eltérés

| utód2 =[[I. Akbar mogul sah|I. Akbar]]

'''Humájun''' ([[1508]]. [[március 17.]] – [[1556]]. [[március 4.]]) az észak-[[india]]i [[Mogul Birodalom]] uralkodója ''(padisáh)'' volt [[1530]]. [[december 28.|december 28]]-tól [[1540]]. [[május 17.|május 17]]-ig, majd [[1555]]. [[július 23.|július 23]]-tól haláláig. A birodalomalapító [[Bábur]] tehetséges, de önfejű fiaként került hatalomra, aminek következtében átmenetileg elvesztette az uralmat. Később ezt sikerült visszaszereznie, de a következő évben leesett könyvtárának létrájáról. A trónon fia, [[I. Akbar mogul sah|Akbar]] követte, akinek uralkodása a birodalom fénykorát jelentette.

Humájun először [[Szindh]]be, a [[rádzsputok]] [[Amarkot]] erdőségébe menekült, ahol [[1542]]-ben felesége, ''Hamida Banu Begum'' megszülte neki [[I. Akbar mogul sah|Akbart]]t, a későbbi nagy uralkodót. Közben [[Sír Kán]] folytatta India meghódítását az [[Indus]]ig és Humájun végül a perzsa szafavida [[Tahmászp sah]] udvarában kért menedékjogot. Sír Kán [[1545]]-ben meghalt, és utódai között harcok robbantak ki az utódlásért. Ez alkalmat kínált Tahmászp sahnak a beavatkozásra, akinek segítségével sereget küldhetett a tehetséges [[Bajram Kán]] vezérletével visszafoglalni országát. Bajram Kán [[1555]]-ben döntő győzelmet aratott Szirhind mellett [[Szikander Szúri]] felett és Humájun ezzel visszatérhetett [[Bábur]] trónjára.

Humájun második uralma rövid életű volt. A következő év elején könyvtárában tartózkodott, amikor megszólalt a müezzin imára hívó hangja. Ő szokása szerint azonnal le akart borulni, és könyvekkel a kezében elindult lefelé a lépcsőn, de megbotlott, legurult, beverte a fejét és három nap múlva meghalt. Utóda fia, az ekkor 14. évében járó későbbi [[I. Akbar mogul sah|Nagy Akbar]] lett.

|következő=[[NagyI. Akbar mogul sah|I. Akbar]]