„Zichy Géza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
 
== Életútja ==
A gróf [[Zichy család]] sarja. Édesapja, gróf [[Zichy Lipót]] ([[1805]]-[[1869]]), császári és királyi aranykulcsos,<ref name="lipótzichy">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6QFQ-TZ5?i=800&wc=M6WV-Y29%3A101521001%2C101716801&cc=1542666|title=familysearch.org gróf Zichy Lipót gyászjelentése}}</ref> édesanyja, gróf sztárai és nagymihályi Sztáray Mária Johanna Kunigunda ([[1821]]-[[1891]]) [[Csillagkeresztes rend|csillagkeresztes]] hölgy volt.<ref name="sztáray">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6QFQ-LY4?i=801&wc=M6WV-Y29%3A101521001%2C101716801&cc=1542666|title=familysearch.org gróf Zichy Lipótné Sztáray Mária gyászjelentése}}</ref> Apai nagyszülei [[Zichy Ferenc (tanácsos)|gróf Zichy Ferenc]] ([[1774]]-[[1861]]), királyi tanácsos, nagybirtokos, és gróf galánthai Esterházy Amália ([[1776]]-[[1817]]) voltak. Anyai nagyszülei gróf sztárai és nagymihályi Sztáray Vince ([[1771]]-1827) és gróf szirmabessenyői, cserneki és tarkeöi Szirmay Johanna ([[1792]]-[[1848]]) voltak. Zichy Géza a Zichy család Zemplén megyei birtokán, Sztárán született.<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy4.html</ref> Zichy Lipótné Stáray Mária nagynénje volt gróf Sztáray Mária Amália Jozefának ([[1863]]-[[1940]]), [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet magyar királyné]] udvarhölgyének.<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/sztaray2.html</ref> Apai nagybátyja, gróf [[Zichy Ferenc (tárnokmester)|Zichy Ferenc Szerafin]] ([[1811]]–[[1900]]) magyar tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet volt. Apai nagyapjának a fivére, gróf [[Zichy Ödön (1809–1848)|Zichy Ödön]] ([[1809]]–[[1848]]) udvarhű politikus, nagybirtokos, akit [[hazaárulás]] vádjával végeztek ki [[1848]]-ban [[Görgei Artúr]] ítéletével.
 
Zichy Géza a gimnáziumi tanulmányait és a jogot [[Pozsony]]ban végezte, és zenei tanulmányokat is folytatott egyetemi tanulmányai mellett. A zene tudományába a híres zeneszerző, [[Mayrberger Károly]] vezette be, aki akkoriban a pozsonyi tanítóképző intézet zenetanára volt. Alig 14 esztendősen egy vadászbaleset során elveszítette jobb karját (saját puskája roncsolta szét jobb kezét). Elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval valóságos zongoravirtuózzá képezte magát, „bal kézre”. 1866-ban Pozsonyban lépett fel először félkezű zongorajátékával, és nagy sikert aratott, majd 1867-ben Pesten hangversenyezett. Mint zongoraművész egész Európában ismertté vált, és a hangversenykörútjaiból befolyt jövedelmét szinte teljes egészében jótékonysági célokra fordította, valamint kulturális mecenatúrát folytatott belőle. 1878-ban [[Németország]]ban, 1879-ben [[Párizs]]ban, 1880–1890-ben [[Oroszország]]ban, [[Németország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Románia|Romániában]], a skandináv államokban hangversenyezett.