„Vay-kastély (Tiszacsege)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a tanumányában javítva tanulmányában-ra
35. sor:
 
A toronyszerű, kétemeletes, négyzetes alaprajzú, magyar viszonylatban egyedülálló kialakítású kastélyt feltehetően nagyobbnak szánták eredetileg, mert alapozása 25x25 méteres, amire azonban csak 19x19 méter alapterületű épületet húztak fel. A pincetető beépítetlen részén teraszt létesítettek. Az 1819-es összeírás szerint a „condescensionalis ház” pincéjében 80 gönci hordónyi bor és 9000 pozsonyi mérő búza fért el.
A pincében kilenc fülkét alakítottak ki, amelyeknek csak 60x60 cm-es a bejárati nyílása. Szokatlan elrendezésük miatt számos legenda keletkezett eredeti rendeltetésükről. Végh Kálmán Mátyás ároktői plébános tanumányábantanulmányában azt állította, hogy a kastély a középkori [[ohat]]i apátság romjaira épült, és a fülkék a bírói hatalommal is rendelkező kolostor börtöncellái voltak (újabb ásatások feltárták, hogy az ohati apátság a mai Telekháza területén állt). Egy másik elképzelés szerint vadászkutyákat tartottak itt, de a legvalószínűbb, hogy - mint az összeírásból is kiderül - hogy a kilenc kis helyiségben búzát tároltak.
 
1819-ben a kastély mellett már számos majorsági épület állt: 4 béresház, 2 ökör- és marhaistálló, 1 juhhodály, 1 csűr, 1 góré, 1 ól, 1 fáskamra, 1 szekérszín és 1 malom; ezenfelül kiterjedt gyümölcsöst ültettek, amely termését pálinkává főzték. 1826–27-ben új tiszttartóház létesült, a 8 katasztrális holdnyi kertbe pedig 1823-ban tízezer tőnyi szőlőt telepítettek. Az uradalom jelentős jövedelmet termelt birkatenyésztésből és dohánytermesztésből.