„Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány” változatai közötti eltérés

2019 februárjában az [[Európai Bizottság]] is elkezdett foglalkozni az alapítvánnyal a magyarországi médiahelyzet kapcsán, mert tudni szeretnék, hogy a KESMA megléte milyen hatást gyakorol az ország sajtójának többszínűségére. Magyarország sajtóhelyzetét már a testület 2017-es vizsgálata is aggasztónak látta, kiemelve a függetlenség hiányát és a politikai beavatkozások okozta piactorzulást. Bár 470 sajtóterméket ajándékoztak a tulajdonosok az alapítványnak, ezek értékhatára így sem érte el a bizottság hatáskörébe tartozó értékküszöböt. A témáról folyó vita során [[Bocskor Andrea]], a Fidesz [[Európai Parlament|EP]]-képviselője úgy nyilatkozott, hogy ''„valószínűleg azért van problémájuk a magyar sajtóval a kritikus képviselőknek, mert itt egy konzervatív-keresztény értékeket közvetítő és egy nyomtatott médiát megmentő céllal létrehozott nemzeti stratégiailag fontos projektről van szó.”'' Bocskor szerint 69 százalékban még mindig kormánykritikus a magyar média és csak 31 százalékban kormánybarát.<ref>[https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/02/20/a_magyar_media_69_szazaleka_kormanykritikus_-_mondta_a_fidesz_brusszelben/ A magyar média 69 százaléka kormánykritikus - mondta a Fidesz Brüsszelben] – Index.hu, 2019. február 20.</ref> Később úgy pontosított, hogy a 69:31 arányú kormánykritikus túlsúly említésekor a médiumok fogyasztói elérésére gondolt: a kormánykritikus médiumokat szerinte 3 millióval többen keresik tájékozódásra, mint a kormánypárti sajtótermékeket.<ref>[https://magyarnemzet.hu/belfold/bocskor-andrea-szerint-ot-szandekosan-ertettek-felre-5110274/ Bocskor Andrea szerint őt szándékosan értették félre] – [[Magyar Nemzet (napilap, 2019–)|Magyar Nemzet]], 2019. február 26.</ref> A kormányközeli állításokat, miszerint ellenzéki médiafölény lenne azonban látványosan megcáfolta a Mérték és az Átlátszó 2019 áprilisában publikált számítása, ami alapján egyértelműen látszik, hogy a Fidesz-közeli médiumok jelenléte a magyar médiapiacon legalább 77,8 százalékot tesznek ki.<ref>[https://mertek.atlatszo.hu/mindent-beborit-a-fidesz-kozeli-media/ Mindent beborít a Fidesz-közeli média] Mérték, Átlátszó, 2019. április 25.</ref> Emiatt már a KESMA meglétével egészítették ki azt az Európai Bizottsághoz benyújtott médiaügyi panaszt, amit már az alapítvány felállása előtt elküldtek a testületnek a fideszes médiatúlsúly miatt.<ref>[https://nepszava.hu/3033711_az-europai-bizottsag-kozbelepeset-kerik-a-fidesz-haromnegyedes-mediatulsulya-ellen Az Európai Bizottság közbelépését kérik a Fidesz háromnegyedes médiatúlsúlya ellen] Népszava, 2019. április 25.</ref> 2019 augusztusára el is készült az a tanulmány, amiamit az EP megbízásából az alapítványról írt a [[firenze]]i székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ. Eszerint megállapítható, hogy a KESMA kockázatot jelent a magyar sajtó sokszínűségére, mert aggodalomra ad okot, hogy több száz médiatermék szerkesztése egyetlen, a Fideszhez köthető vezetésű alapítvány kezében van.<ref>[https://nepszava.hu/3045126_csak-artott-a-kesma-letrehozasa Csak ártott a KESMA létrehozása] Népszava, 2019. augusztus 1.</ref><ref>[https://444.hu/2019/08/04/az-europai-bizottsag-szerint-a-kesma-kockazatot-jelent-a-magyar-sajto-sokszinusegere Az Európai Bizottság szerint "a Kesma kockázatot jelent a magyar sajtó sokszínűségére"] 444.hu, 2019. augusztus 4.</ref>