„Risztics János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
→A háború után: kieg.+ref-ek |
||
26. sor:
===A háború után===
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 102-06198, Dessau, Weltrekord im Dauerfliegen.jpg|bélyegkép|Risztics János (balra), [[Hugo Junkers]] (középen) és Wilhelm Zimmermann a 65 órás repülésrekord bejelentésén]]
A [[Magyar Aero Szövetség]] 1916 májusában állította ki pilóta-igazolványát, 1917. december 14-én a rendes, majd 1918. december 28-án az Aviatikái bizottság tagjai közé választották. Az 1918-ban megalakuló Magyar Pilóták Szövetségének is alapítótagja volt.<ref>Az Aero 4. évfolyam 7-8. szám - 1916. június 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1916/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=81 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Az Aero 6. évfolyam 1., 23-24. szám - 1918. január 1., 1918. december 10. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1918/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=25 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Az Aero 7. évfolyam 2. szám - 1919. január 25. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1919/?pg=33 adtplus.arcanum.hu])</ref>
A világháború után a független Magyarország légierejében szolgált, előbb a 2. repülőosztályban, majd a [[Tanácsköztársaság]] idején a Vörös Légierő 8. repülőszázadánál (ez volt akkor a magyar légierő egyetlen, tisztán vadászgépekból álló százada). A harcok lezárulta után tagja volt a [[Magyar Aero Szövetség]] sportbizottságának, 1920-ban postajáratokon repült [[Albertfalva]] és [[Szeged]] között, 1922-től pedig a [[Magyar Légiforgalmi Rt.]] (MALÉRT) pilótájaként dolgozott. 1925-ben Németországba költözött, ahol a [[Junkers]] gyár berepülőpilótája volt. 1927. július 3-5. között Wilhelm Zimmermann-nal együtt 65 órán és 25 percen keresztül tartózkodtak a levegőben leszállás nélkül egy [[Junkers W-33]] típusú gépben, amellyel akkor világrekordot állítottak fel. Augusztus 3-5 között ugyanazzal a géppel Cornelius Edzard kíséretében 4660 km-t repült egyhuzamban (szintén rekord volt). 1928-ban Edzarddal és amerikai Hubert Renfro Knickerbockerrel közösen egy ''Europa'' névre keresztelt W-33-ban megkísérelte keletnyugat irányban átrepülni az Atlanti-óceánt, de motorhiba miatt kénytelenek voltak megszakítani útjukat. 1929-ben és 1930-ban részt vett a Francia Aero Club által szervezett európai repülőversenyben: első alkalommal megsérült [[Junkers A50]] gépének futóműve és a 8. helyről diszkvalifikálták, másodszorra pedig a 15. helyet szerezte meg.▼
Az [[őszirózsás forradalom]] után a független Magyarország légierejében szolgált, előbb a 2. repülőosztályban, majd a [[Tanácsköztársaság]] idején a Vörös Légjárócsapat 8. repülőszázadánál (ez volt akkor a [[Magyar Légierő]] egyetlen, tisztán vadászgépekból álló százada).
A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort) 1920-ban repülőgépjáratok rendszeresítésével kísérletezett. Az első postajáratot május 12-én indították [[Albertfalva|Albertfalváról]] [[Szeged]]re, amit Barkász Emil megfigyelővel ő repült (a sikeres nyitójáratot követően kísérleti jelleggel rendszeres légiposta-járatok indultak a két város között).<ref>Harangozó Tamás: [http://iho.hu/hir/az-elso-magyar-legiforgalmi-tarsasag-111218 Az első magyar légiforgalmi társaság], iho.hu (Magyar Repüléstörténeti Társaság, Winkler László archívum alapján) - 2011. december 19.</ref> 1922-től pedig a [[Magyar Légiforgalmi Rt.]] (MALÉRT) pilótájaként dolgozott. Bécs és Budapest között teljesített szolgálatot. Ekkor már feleségével [[Mátyásföld]]ön élt.<ref name=EK1927>''Hogyan jutott ki Desszauba Risztics'', Esti Kurir 5. évfolyam 181. szám 1927. augusztus 11. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EstiKurir_1927_08/?pg=101 adtplus.arcanum.hu])</ref>
▲
Amikor 1943-ban a Pestszentlőrinci Ipartelepen (PIRT) elkészült az első két magyar gyártmányú [[Ju 52]] szállítógép, a cég Riszticset küldte, hogy berepülje őket.
| |||