„Madách Imre (író)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (84.206.64.50), visszaállítva Crimea szerkesztésére
106. sor:
Nógrád megye bizottmányának [[1861]]. [[január 7.|január 7-én]] tartott első közgyűlésén a résztvevők az októberi diploma ellen tiltakoztak, Madách pedig tagja lett Nógrád megye választmányának, s egyúttal a megyei tisztújítás szavazatszedő küldöttségének is. Két napra rá a tisztikar fizetése ellen szólalt fel. Január 10-én Nógrád megye törvényszéki táblabírái közé választották, valamint a Nógrád megye új közigazgatási rendszerének kidolgozására megalakított bizottságnak, illetve a megyei költségvetést kidolgozó választmánynak is tagja lett. Segédkezett a Nógrád megye népeihez intézett felhívás megszövegezésében, amely többek között a teljes [[jogegyenlőség]]et, a [[robot]], a dézsma és a [[tized#A tozed a magyar történelemben|papi tized]] eltörlését, a községek önkéntes újraszervezését, az egyenlő [[közteherviselés]]t hirdette.
 
Balassagyarmaton 1861. március 12-én került ki a nyomdából Madách választási röplapja, a ''Politikai hitvallomás'', 20-án pedig egyhangúlag a balassagyarmati választókerület országgyűlési képviselőjévé választották. Választói előtt tartott beszédében a szlovák választóknak saját anyanyelvükön köszönte meg a bizalmat. Röplapjának központi gondolata a francia forradalom eredeti jelszava volt: „ Egyenlőség„Szabadság, szabadság,egyenlőség, testvériség”. 1861. március 21-én elfogadta a balassagyarmati választókerület mandátumát, és az országgyűlésen a felirati vitában, mint a [[Határozati Párt]] híve, május 28-án jeles beszéddel tűnt ki. Június 26-án tagja lett a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó bizottságnak. Augusztusban írta meg beszédét a ''A nemzetiségek ügyében'' címmel, ezt viszont már nem tudta elmondani, mivel az országgyűlést berekesztették.
 
1861. július 20-a után magával hozta a fővárosba nagy művét, ''Az ember tragédiájá''t is, hogy kikérje róla [[Arany János (költő)|Arany János]] véleményét. Arany 1861. szeptember 12-én írt első levelében a művet kiemelkedőnek tartotta, és felajánlotta segítségét kisebb nyelvi és verselési kérdésekben. 1861. szeptember 28-án elkészült a ''Csák végnapjai''nak az átdolgozásával, ezt október 3-án küldte el Arany Jánosnak. 1861. október 31-én Arany a ''Tragédia'' első négy színét felolvasta a [[Kisfaludy Társaság]]ban, s valódi diadalt aratott vele.
112. sor:
1862. január 12-e környékén látott napvilágot ''Az ember tragédiája'' első kiadása, mely nem került könyvárusi forgalomba, akárcsak a ''Lant-virágok''. A Kisfaludy Társaság pártoló tagjai kapták meg a kötetet a tagdíj befizetésének fejében. A mű megjelenése után a Kisfaludy Társaság 1862. január 30-án rögtön tagjává választotta. A Társaságba történt bevezetésekor (Arany vezette be) nagy tapsvihar köszöntötte, ez volt az egyetlen nyilvános ünneplés, amelyben a költő életében részesülhetett. Székét 1862. április 2-án ''Az aesthetika és társadalom viszonyos befolyása'' című értekezésével foglalta el.<ref>{{cite journal |url= |title=Kisfaludy-társaság Évlapjai |issue= Uj Folyam I. k. Szépirodalmi Figyelő II. 1861–1862. |language=magyar |format= |accessdate=2015-03-09 |pages=}}</ref>
 
''MézesMózes'' című drámáját 1862 elején elküldte a Magyar Tudományos Akadémia Karácsonyi Guidó-pályázatára. Augusztus 7. és 11. között Arany János látogatást tett nála, idejüket Csesztvén, illetve Alsósztregován töltötték, majd átkirándultak [[Szliács]]ra. Utolsó ízben 1862 novemberének elején, [[Nagyvárad]]on találkozott feleségével, majd lányát, Jolánt magával vitte Alsósztregovára. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1863. január 13-án választotta levelező tagjai sorába, de itt már, régi betegségének fellobbanása miatt, nem foglalhatta el székét személyesen, helyette [[Bérczy Károly]] olvasta fel 1864. április 18-án ''A nőről, különösen aesthetikai szempontból'' című dolgozatát (Koszorú, 1864).<ref>[http://madach.hu/old/egyebmuvek/madachnorol.pdf Madách Imre: A nőről, különösen esztétikai szempontból Székfoglaló értekezés az Akadémián], madach.hu</ref>
 
Munkakedve ekkor tetőpontján állott. ''Mózes'' című ötfelvonásos műve egy akadémiai tragédiapályázaton feltűnést keltett, de dramatizált eposz lévén, nem nyert jutalmat. Arany ''Koszorú''jában jelentek meg apróbb költeményei és ''Kolozsiak'' című elbeszélése (1863-64), továbbá a ''Tündérálom'' című drámai költeménye, mely utolsó, befejezetlenül maradt műve volt. Ennek első részét bemutatták a Kisfaludy Társaságban. 1864 nyarán a Parócához tartozó Imre-dombon Madách belekezdett egy nyárilak megépítésébe. A hagyomány szerint utolsó szerelmével, Borbálával szeretett volna ide visszavonulni. 1864. szeptember elején ült utoljára lóra.