„Júlia spanyol királyné” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Deposed Lady |
Vépi (vitalap | szerkesztései) jegyzetek szakasz |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Uralkodó infobox}}
'''Marie Julie Clary''' ([[Marseille]], 1771. december 26. – [[Firenze]], 1845. április 7.)
Ír felmenőkkel is rendelkező édesapa, François Clary és második felesége, Françoise Rose Somis harmadik leányaként és hetedik gyermekeként. Apja gazdag selyemgyártó
Apai nagyszülei: Joseph Clary és Françoise Agnès Ammoric
11. sor:
Julie húga, a nála hat évvel fiatalabb [[Dezideráta svéd királyné|Dezideráta]] Svédország és Norvégia királynéja lett, férje, Jean Bernadotte tábornok trónra lépésével, 1818. február 5-én. [[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]] néven férjét 1818. május 11-én megkoronázták svéd uralkodóként, norvég királyként pedig 1818. szeptember 7-én, megalapítva ezzel egy új dinasztiát, a Bernadotte-házat, mely ott mind a mai napig kormányoz. Deziderátát csak 1829. augusztus 21-én koronázták királynévá.
Julie 1794. augusztus 1-jén hozzáment a nála három évvel idősebb ügyvédhez, [[József spanyol király|Joseph Bonaparte]]-hoz, a leendő [[I. Napóleon francia császár]] fivéréhez. 1797-ben követte hitvesét Itáliába, azon belül Rómába, ahová annak diplomata megbízatása szólította őket. 1800-ban aztán Párizsban telepedtek le. Frigyük 49 évig tartott, melyből három leány született, Júlia Jozefin, Letícia és Sarolta. (Júlia
1808-ban I. Napóleon fivérére ruházta a spanyol királyi címet is, tehát Julie ott is királyné lehetett. (Julie volt az első a spanyol történelemben, aki nem nemesi származású hölgyként lett királyné.) Julie nem követte férjét Spanyolországba, inkább szeretett kastélyában maradt, Mortefontaine-ban, s közben folyamatosan informálták őt Joseph félrelépéseiről.
Julie hatékonyan támogatta férjét politikai tekintetben is, ugyanis rendszeresen levelezett Joseph-fel, mely során tájékoztatta őt I. Napóleon Spanyolországgal kapcsolatos terveiről is. Továbbá tanácsokat adott hitvesének, hogy milyen intézkedések szükségesek Spanyolországban, a trón megóvása érdekében, mind pénzügyi, mind pedig hadi szempontból, ugyanis tisztában volt vele, hogy Napóleon sosem fogja engedni Spanyolország elszakadását a Francia Császárságtól. Julie-t csak úgy emlegették a spanyol alattvalók, hogy:
I. Napóleon első bukása után Julie vett egy házat Svájcban, Prangins kastélyát, a Léman tó közelében. A Bonaparte család egyéb tagjai is menekülni kényszerültek.
Miután I. Napóleon második visszatérési kísérlete is meghiúsult a trónfosztása után, Julie és Joseph is száműzetésbe kényszerültek. Ezután már külön éltek a férjével, s Julie 1821-ben előbb Brüsszelben, majd pedig Firenzében telepedett le. 1823-ban húga, Dezideráta királyné kérésére Svédországba költözött. 1840-ben visszatért férjéhez, Firenzébe. Joseph 1844. július 28-án 76 évesen elhunyt, Julie pedig nyolc hónap múlva, 1845. április 7-én követte őt a halálba, 73 esztendősen. Leírások szerint bájos, csöndes, tiszteletre méltó, békés és nagyon kedvelhető személyiség volt.
Legkisebb lányuk, Sarolta már 1839-ben, 36 évesen elhunyt, első gyermeke világra hozatala során, gyermekével együtt. 1826-tól 1831-ig volt [[II. Lajos holland király|Napóleon Lajos]] berg-klevei nagyherceg (I. Napóleon öccse, [[I. Lajos holland király|Lajos]] és I. Napóleon mostohalánya, [[Beauharnais Hortenzia holland királyné|Beauharnais Hortenzia]] fia) felesége. Szülei mellett nyugszik, a [[Santa Croce (Firenze)|Santa Croce Bazilikában]], Firenzében. 1822-ben Julie idősebb lánya, Letícia hozzáment [[Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte|Charles Lucien Bonaparte]]-hoz, Canino és Musignano 2. hercegéhez, [[Lucien Bonaparte]] fiához. (Lucien I. Napóleon francia császár testvére volt.) Házasságukból 12 gyermek származott, József, Gertrúd, Lajos, Júlia, Sarolta, Stefánia, Jozefin, Auguszta, Napóleon, Aloïse, Mária és Károly.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:1771-ben született személyek]]
|