„Dunaföldvár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tommy lieven (vitalap | szerkesztései)
Tommy lieven (vitalap | szerkesztései)
94. sor:
 
==== Evlia Cselebi utazása Belgrádból Budára 1663. ====
''"Földvár vára.'' Lajos magyar király építette. Azután 936. évben (1529-1530) [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán khán]] elfoglalta és fejlődötté tette. Buda területén a pasa magánjövedelmű birtoka ''(khász)'' és helytartóság. Ennek a vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb ''palánka'' nincs. Köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül. Két helyen nagyon erös fa-kapuja van, melyek egyike a keleti irányba néző ''Kicsiny kapu''. Az árok fölött fából egy pavilonja van, mely megtekintésre érdemes ''londsa''; a várszolgák valamennyien itt üldögélnek és a Duna rakodópartját nézegetik. A várbeli nép e kapun át viszi be a Duna vizét. A másik kapuja nyugoti irányban a külső városra nyíló ''Nagy kapu''. Ennek az árka fölött fahíd van. A vár négy szögletén lévő igen erős tornyokban ''sáhi'' és ''zárbuzán'' ágyúk vannak. Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból átalakítotot ''Szulejmán khán dsámi'' van. E dsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő, négyszögletes, erős építkezésű szép torony van, mely kilátáshely levén, onnan az összes síkságok és víztócsák partjai három ''konak'' (egy napi út vagy hét óra alatt megtehető út) távolságra látszanak.
 
Egészen a csúcsán négy darab kitűnő ágyú van, sőt azon felűl e tornyon van még Szulejmán khán dsámijának magas deszkaminaretje is. E toronyban őrzik a parancsnoknak és a kétszáz várkatonának értékes tárgyait."
 
==== Vályi András: Magyar országnak leírása (1. kötet) 1796. ====
"FÖLDVÁR. Mező Város Tolna Vármegyében, földes Ura a’ Pesti Universitás, lakosai katolikusok, fekszik Pakshoz két mértföldnyire a’ Duna mellett, nevezetesítette e’ helyet, Rákótzi seregének a’ Tsaszáriakkal való viadalya, ’s az a’ nagy lántz is, mellyel a’ Dunát akarák vala a’ Tsászáriak ellen el zárni, a’ SZ. FERENTZ Szerzeteseinek Klastromjában vagyon itten, és egy jeles Kaszárnya is építtetett a’ gyalogság számára. Póstaház, és Sóház is van benne. Határjában erdeje nintsen; de elég tágasak szőlös kertyei, egy része határjának homokos; fogyatkozása, hogy alkalmatos itató helye nintsen, úgy hogy szántáskor, a’ marháknak való vizet kénteleníttetnek hordókban hordani a’ mezőre. Halászattya nevezetes, ’s más javai is vagynak, de az említett fogyatkozása miatt, második Osztálybéli."
 
==== Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1851. ====
"Földvár, magyar mváros, Tolna vmegyében, a Duna jobb partján, Budához 10 mfdnyire. Fekszik egy homokos térségen, s felső keleti részét a városnak, melly magasabb, a Duna árjai ellen meglehetős nagyságu homokdomb őrzi, déli s nyugoti része pedig alant fekszik, s még nem rég halak tanyája volt. Utczái tágasak, de házai többnyire alacsonyok, s náddal födöttek. Nevezetesebb épületei: a kath. paroch. szentegyház, s paplak., a ferencziek kolostora, temploma, az óhitüek aranyozott tornyu anyaszentegyháza, városház, stb. Számlál 9094 kath., 67 n. e. óhitü, 152 ágostai, 135 ref. 15 zsidó lakost. Mind az ágostaiak, mind a reformatusok birnak itt egy fiók-gyülekezetet s az ágostai a paksi, a reformatus a bölcskei anyához tartozik. Van itt jó kath. nemzeti iskola három osztálylyal, ugyanannyi tanitóval, királyi sóház, posta tisztség, polgári kórház, sörház, vendégfogadó, 10 duna-malom és két rév. Határa 24,543 2/8 holdra terjed, de csak közép termékenységü, inkább rozsot, kétszerest terem, kevés buzát és kukoriczát. Rétjei szárazok levén, a lakosok moharat, bükkönyt bőven vetnek. A szőlőmivelés igen sok embert foglalatoskodtat, s szőlőket meg a Fejér vármegyében lévő előszállási pusztán is birnak. Két dunaszigetjéből az egyik cser, szil, tölgyfákból álló erdővel s nádassal, a másik gyümölcsökkel van megrakva.
 
Lakosai szép szabadsággal éltek még 1848 előtt, mert földjeiket szabadon adhaták, veheték: minden termesztményeikből csak tizedet adtak; a házhelytől 2 ft., mesteremberek 3 ft. 48 kr. fizettek, egyéb uri adózásuk nem volt. Mesterembereinek száma negyedfélszázra felrug. Négy országos, valamint két hetivására (szerdán és szombaton) népesek szoktak lenni.
 
Legrégibb birtokosai Földvárnak a szent Benedek szerzetesei voltak, s már 1199-ben birták. Később ennek birtokából kiesvén, II. Ulászló 1494-ben Péter kalocsai érseknek ajándékozá bizonyos kárpótlás fejében; majd pedig mint jövedelmes apátsággal hol egy, hol más egyházi személy jutalmaztatott meg koronás fejedelmeinktől. Igy 1732-ben Mednyánszky László esztergomi kanonok volt apát, s ennek köszönhetik a földváriak eredetileg szabadságaikat. Mednyánszkyt követte József hassiai tartománygróf, ki Földvár kiváltságait ujra megerősítette. Utolsó apátja herczeg Damstadt ágostai püspök vala. Végre József császár által a pesti k. egyetemnek adatott, melly mostan is birja."
 
==== Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. KÖTET 1897. ====
"Földvár. Monasterium (abbas) de Felduar. (1199: Koller. Episc. Quinqueeccl. I. 306.) Abbas et conventus monasterii de Feuldwar. (1299: Haz. okmt. VIII. 390.) Conventus de Feoldwar. (1323: Anjouk. okmt. II. 88.) Abbas B. Petri apostoli de Feuldwar. (1343: Kismart llt. 32. B. 75.) Abbas de Dwnafewldwar. (1467: Kállay cs. llt.) Forum comprovinciale in Fewldwar. (1468: Dl. 16741.) Nundine in opido Feldwar. (1483: Dl. 18863.) Földesurai a földvári Zubor (Zwbor) s az ezzel tán azonos földvári Zubor Dienes(-fi) cs. (l. a birtokosok közt), s az itteni Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt benczés apátság, mely hiteles hely is volt. (V ö. 1336: Dl. 3025.) – Ma Duna-Földvár, a megye ék, sarkában."
 
==== Révay Nagy Lexikona VI. kötet 1912. ====
"Dunaföldvár, nagyk[özség]. a Duna jobbpartján. Tolna vmv[ár]m[megye]. D.-i j[árás].-ban, (1910) 12 069 magyar lak., a járási [[Szolgabíró|szolgabírói]] hivatal székhelye, van járásbírósága, telekkönyvi hatósággal, adóhivatala, közjegyzősége, Szt.-Ferenc-rendi szerzetháza ; húsfogyasztási és tejértékesítő szövetkezet, téglagyár részvénytársaság, 3 takarékpénztára, népbankja, vasúti és gőzhajóállomása, posta- és távíróhivatala, telefonállomása. D. feje azon uradalomnak, mely a budapesti tudományegyetemé. Lakói földmívelést, ipart, gyümölcstenyésztést s halászatot űznek. Jelentékeny a borkereskedés és szőlőkivitel is.
 
Az itteni Benedek-rendi (Szt. Ilonáról címzett) apátságot II. Béla király [[Annamatia|Anamatia]] római állomáshelyén alapította. A kolostor közvetlenül az esztergomi érsek hatósága alá rendeltetett. 1119-ben Imre király a bencéseknek adományozta D.-t, akik azt 1494-ig bírták. 1499-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király Péter kalocsai érseknek adományozta az apátságot; a török uralom idején elpusztult és a császáriak által erdőül használt romjait Rákóczi hadvezére, Bottyán 1705. hiába ostromolta, míg végre a császári hadsereg onnan kivonatván, a kurucok által elfoglaltatott. Az Ilona-apátsági templom helyébe br. Mednyánszky László esztergomi kanonok és D.-i apát 1725. új templomot építtetett ; ugyan mint tulajdonos a várost többrendbeli szabadalommal ruházta fel, melyeket utódja, József hesszeni őrgróf és apát is megerősített.
 
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 1769-ben az apátság fekvő birtokait a nagyszombati egyetemnek adományozta s így kerültek azok a budapesti egyetem birtokába. Az apátság fennmaradt csonkatornyát 1903. lebontották. D. határa 11 683 hektár."
 
== Építészet ==