„Dunaföldvár” változatai közötti eltérés

"Dunaföldvár, nagyk[özség]. a Duna jobbpartján. Tolna v[ár]m[megye]. D[unaföldvári].-i j[árás].-ban, (1910) 12 069 magyar lak., a járási [[Szolgabíró|szolgabírói]] hivatal székhelye, van járásbírósága, telekkönyvi hatósággal, adóhivatala, közjegyzősége, Szt.-Ferenc-rendi szerzetháza; húsfogyasztási és tejértékesítő szövetkezet, téglagyár részvénytársaság, 3 takarékpénztára, népbankja, vasúti és gőzhajóállomása, posta- és távíróhivatala, telefonállomása. D[unaföldvár]. feje azon uradalomnak, mely a budapesti tudományegyetemé. Lakói földmívelést, ipart, gyümölcstenyésztést s halászatot űznek. Jelentékeny a borkereskedés és szőlőkivitel is.

Az itteni [[Bencések|Benedek-rendi]] (Szt. Ilonáról címzett) apátságot II. Béla király [[Annamatia|Anamatia]] római állomáshelyén alapította. A kolostor közvetlenül az [[esztergomi érsek]] hatósága alá rendeltetett. 1119-ben [[Imre magyar király|Imre király]] a bencéseknek adományozta D[unaföldvár].-t, akik azt 1494-ig bírták. 1499-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király Péter kalocsai érseknek adományozta az apátságot; a török uralom idején elpusztult és a császáriak által erdőül használt romjait [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] hadvezére, [[Bottyán János|Bottyán]] 1705. hiába ostromolta, míg végre a császári hadsereg onnan kivonatván, a kurucok által elfoglaltatott. Az Ilona-apátsági templom helyébe br. Mednyánszky László esztergomi kanonok és D[unaföldvár].-i apát 1725. új templomot építtetett ; ugyan mint tulajdonos a várost többrendbeli szabadalommal ruházta fel, melyeket utódja, József hesszeni őrgróf és apát is megerősített.

[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 1769-ben az apátság fekvő birtokait a [[Nagyszombati Egyetem|nagyszombati egyetemnek]] adományozta s így kerültek azok a budapesti egyetem birtokába. Az apátság fennmaradt [[Csonka-torony (Dunaföldvár)|csonkatornyát]] 1903. lebontották. D[unaföldvár]. határa 11 683 hektár."