Főmenü megnyitása

Módosítások

8 745 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
új lap
{{Horvát település infobox
|név = Zarilac
|helyi név =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|megye = Pozsega-Szlavónia
|község = Pleterniceszentmiklós
|rang = falu
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző =
|irányítószám = 34312
|körzethívószám = (+385) 33
|testvértelepülései =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 160
|terület =
|szélességi fok = 45
|szélességi ívperc = 21
|szélességi ívmásodperc = 0
|hosszúsági fok = 17
|hosszúsági ívperc = 52
|hosszúsági ívmásodperc = 40
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
'''Zarilac''' [[falu]] [[Horvátország]]ban, [[Pozsega-Szlavónia megye|Pozsega-Szlavónia megyében]]. Közigazgatásilag [[Pleterniceszentmiklós]]hoz tartozik.

== Fekvése ==
[[Pozsega|Pozsegától]] légvonalban 15, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Grabarje és Knežci között, a Zarilačka-patak két partján fekszik.

== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a legősibb idők óta lakott volt. Itt találták meg az egész Pozsegai völgység legrégibb [[kőkorszak]]i leleteit, melyek az [[i. e. 10000]] körüli időből, a korai [[paleolitikum]] időszakából származnak. A számos őskori állatcsont, mamut, szarvas, bölény, vadló, vaddisznó és más állatok maradványai mellett kőszerszámok is előkerültek bizonyítva a kőkorszaki vadászok telepének jelenlétét. A Nekcse-Pleternica gyorsforgalmi út építésének megelőző feltárásai során 2009-ben a középső kőkorszak idejénből jellegzetes vonaldíszes kerámiáival a [[Sopot-Bicske kultúra]] népének ''„Mihaljovačko poljei”'' leletei kerültek elő. A [[radiokarbon]]os kormeghatározás alapján legrégibb leleteik az [[i. e. 6. évezred]] végéről származnak. A késői [[bronzkor]]t az [[urnamezős kultúra]] korai időszakának ''„Grabaračka livada”'' lelőhelyen 1976-ban előkerült településének és temetőjének leletei képviselik. A leletek alapján ezen a lelőhelyen a kőkorszaktól a középkorig folyamatosan emberi település volt.<ref> Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) </ref>

Zarilac falu már a középkorban is létezett. [[1314]]-ben, [[1367]]-ben, [[1434]]-ben és [[1452]]-ben ''„Zerilch, Zerplch,”'' [[1408]]-ban ''„Zerelch”'', [[1433]]-ban ''„Zerwicz”'', [[1464]]-ben ''„Zarlicz”'' alakban szerepel a korabeli írásos forrásokban.
<ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.</ref> Az Orbovai család birtoka volt. A környező településekhez hasonlóan [[1537]] körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre [[1697]] körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek. <ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> [[1698]]-ban ''„Szarilacz”'' néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. <ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása] </ref> [[1702]]-ben 14, [[1730]]ban 19, [[1760]]-ban 18 ház állt a településen.<ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> A [[18. század]]ban a horvát Hegyvidékről és az ország más részeiről érkezett horvátok telepedtek le itt, majd a [[19. század]] folyamán németek, csehek, szlovákok és magyarok érkeztek, akik a lakosságnak mintegy negyedét tették ki.

[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Zarilacz”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Zarilacz”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 754. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Zarilacz”'' néven 28 házzal, 228 katolikus vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829.] </ref>

A településnek 1857-ben 156, 1910-ben 321 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 10%-a német, 8%-a cseh, 2-2%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 176 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban iskola, kápolna, tűzoltószerház van.

== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref> http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf </ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 156 || 139 || 154 || 183 || 223 || 321 || 315 || 366 || 437 || 420 || 416 || 388 || 276 || 241 || 212 || 176
|-
|}

==Nevezetességei ==
Római katolikus kápolnája.

== Oktatás ==
A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
*[http://www.pleternica.hr/ Pleternica város hivatalos oldala] {{hr}}
*[https://www.tz.pleternica.hr/ Pleternica turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859%2C5735161.957137253%2C1971005.2119447235%2C5742805.65996577&layers=osm%2C163%2C165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://issuu.com/mesicbooks/docs/josip_buturac_-_stanovnistvo_pozege Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. ] {{hr}}
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/ii-kotet-32A7/pozsegavarmegye-4940/varosai-496F/ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.]
*[https://bus.hr/hrvatska/kulturna-dobra-grada-pleternice/ Pleternica kulturális emlékei] {{hr}}
*[https://hrcak.srce.hr/file/97713 Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010.] {{hr}}

== További információk ==
*[http://tzzps.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://darhiv.ffzg.unizg.hr/id/eprint/3943/1/RUPERT%20-%20Diplomski%20(kona%C4%8Dna,%20kona%C4%8Dna%20verzija).pdf Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka] {{hr}}
*[https://hrcak.srce.hr/file/143315 Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)] {{hr}}
*[https://pp-papuk.hr/wp-content/uploads/2018/05/Konzervatorska-podloga-Park-prirode-Papuk.pdf Konzervatorska podloga Park prirode Papuk] {{hr}}
*[http://darhiv.ffzg.unizg.hr/9572/1/Botic%2C%20Katarina.pdf Katarina Botić: Neolitička naselja na prostoru Sjeverne Hrvatske Zagreb, 2017. (doktori disszertáció)] {{hr}}
*Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. {{hr}}
*Vjesnik Požeške kotline Slavonska Požega 2-3. Slavonska Požega, 1979. {{hr}}

{{Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória: Pozsega-Szlavónia megye települései]]