„III. Béla magyar király” változatai közötti eltérés

| képméret = 160px

| képaláírás = III. Béla arcrekonstrukciója. [[Skultéty Gyula]] munkája, [[Szent István Király Múzeum]], [[Székesfehérvár]]

| állam =

| megnevezés = Magyarország és Horvátország királya

}}

 

 

Korának egyik leggazdagabb [[európa]]i uralkodója. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: részben a [[Bizánci Birodalom|Bizáncban]], a császári trón várományosaként szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, általánossá tette az [[írásbeliség]]et, sikeres külpolitikájának eredményeképp pedig királysága befolyási övezete is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére [[Magyarország]] vált a vezető hatalommá [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európában]]. Regnálása tehát sok tekintetben az [[Árpád-kor]] csúcspontját jelentette.

== Uralkodása ==

[[Kép:Bela 3.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|III. Béla király megalapítja a [[Szentgotthárdi ciszterci apátság|szentgotthárdi apátságot]] ([[Dorfmeister István (festő, 1729–1797)|id. Dorfmeister István]] festménye)]]

 

Uralkodása során amellett, hogy a kelet császárával, a bizánci uralkodóval jó kapcsolatot ápolt, mindvégig következetes nyugat- és pápabarát politikát is folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. A pápasággal fenntartott jó kapcsolat okán többször összetűzésbe került [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] német-római császárral. A nyugati kapcsolatok erősödésének köszönhetően Béla idejében egyre többen tanulhattak külföldi egyetemeken, köztük a rejtélyes krónikás, [[Anonymus]] is. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a [[Ciszterciek|ciszterci rend]] magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak ([[Ciszterci kolostor (Bátaszék)|Cikádor]], [[Pilis (település)|Pilis]], [[Pásztó]], [[Zirci apátság|Zirc]], [[Szentgotthárdi ciszterci apátság|Szentgotthárd]], [[Kerc]]). A ciszterciek megerősödésüket elsősorban a király befolyásos feleségének, a francia származású antiókhiai hercegnőnek, [[Châtillon Anna magyar királyné|Châtillon Annának]] köszönhették.

'''Pénzei'''

 

 

Az ő ezüstdénárjain jelent meg elsőként a címerpajzsban látható kettőskereszt-ábrázolás, amely mára egyik legfontosabb nemzeti jelképünkké vált.

==== Bevételei ====

 

 

{|{{szt}}

A sírt feltáró Érdy János emléktáblája a romkert bejárata melletti falon van elhelyezve.<ref>[http://mek.oszk.hu/08800/08852/08852.pdf 150 éve történt... III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése], mek.oszk.hu</ref>

 

 

Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III.Béla és [[Châtillon Anna magyar királyné|Anna királyné]], hanem [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] és első felesége, [[Felícia magyar királyné|Felícia]] nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a sírban találtak egy körmeneti keresztet, és Kálmán volt az egyetlen magyar uralkodó, aki megkoronázása előtt felszentelt főpap, egészen pontosan [[nagyvárad]]i, majd [[Eger|egri]] [[püspök]] volt. Sokak szerint ez nem bizonyít semmit, hiszen a trónra már királyként és nem papként ült, s 21 éves uralkodásának végére már aligha tartották őt püspöknek.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/3_bela_vagy_kalman_a_szekesfehervari_kiralysir/ Rubicon történelmi magazin: III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír]</ref> A feltételezéshez csatlakozott Buzás Gergely régész is, aki szerint III. Béla maradványait egy másik székesfehérvári leletegyüttes rejthette.<ref>[http://archeologia.hu/iii-bela-sirja-koponya-a-meszesgodorben- Buzás Gergely - Kovács Olivér - III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben? - Archeologia.hu - Altum Castrum online magazin]</ref> A Mátyás-templomban található csontokon Olasz Judit és munkatársai genetikai vizsgálatot végeztek, amelynek során kiderült, hogy III. Béla az R1a Y-haplocsoporthoz tartozik.<ref name=":0">https://rd.springer.com/content/pdf/10.1007%2Fs12520-018-0609-7.pdf</ref> Ezt a haplocsoportot a férfiak több, mint 10%-a hordozza egy Dél-Ázsiától, Közép-Kelet Európáig és Dél-Szibériáig terjedő széles földrajzi területen, és a leggyakoribbnak számít különböző, szláv, indo-iráni, dravida, török és finnugor nyelveket beszélő populációkban.<ref>Underhill PA, Myres NM, Rootsi S, Metspalu M, Zhivotovsky LA et al (2010) Separating the post-Glacial coancestry of European and Asian Y chromosomes within haplogroup R1a. [https://rd.springer.com/content/pdf/10.1007%2Fs12520-018-0609-7.pdf Eur J Hum Genet 18(4):479−484. <abbr>doi</abbr>:10.1038/ejhg.2009.194]</ref> A kutatócsoport fontos eredményei közé tartozott az a tény is, hogy a Mátyás-templomban őrzött csontok közül az egyik csontváz tulajdonosa apai ágon rokona III. Bélának, ám a kutatás kizárta, hogy testvéri, vagy apa-fiú kapcsolat állna fent közöttük.<ref name=":0" /> Bár több helyen felmerült, hogy ez a kutatás cáfolná azt a feltételezést, hogy Könyves Kálmánt azonosították tévesen III. Bélaként, Buzás Gergely szerint a kérdést a genetikai vizsgálat nem zárta le véglegesen.<ref>http://archeologia.hu/az-archaeogenetika-lehetosegei-a-szekesfehervari-kiralysirok-azonositasaban</ref>

[[Fehér Tibor (író)|Fehér Tibor]] ''[[Aranyváros hercege]]'' című ifjúsági történelmi regénye III. Béla ifjúkoráról, bizánci éveiről és magyarországi hatalmának a megszilárdításáról szól. A regény a [[Delfin könyvek]] sorozatban jelent meg 1978-ban.

 

<gallery class="center">

Fájl:Bela3.jpg|Ábrázolása a ''[[Képes krónika|Képes krónikában]]'' ([[1360]] körül)