„Ausztrália (ország)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a {{pongyola}} fogalmazás: egyik + többes szám (kézzel javítandó)
Visszavontam BinBot (vita) szerkesztését (oldid: 21608623): az én nyelvérzékem szerint így jó – az országonkénti ingatlanár-összességeket hasonlítjuk
Címke: Visszavonás
439. sor:
Az [[ausztrál dollár]] az ország hivatalos fizetőeszköze, továbbá hivatalos pénzneme a Karácsony-szigetnek, a Cocos-szigeteknek (Keeling), a Norfolk-szigetnek, akárcsak a Csendes-óceánon fekvő [[Kiribati]], [[Nauru]] és [[Tuvalu]] államoknak. Az Australian Stock Exchange és a Sydney Futures Exchange 2006-os összeolvadásával az így létrejövő [[Australian Securities Exchange]] vált a kilencedik legnagyobb tőzsdévé a világon.<ref>{{cite web|url=http://www.asx.com.au/about/pdf/asx_speech_eric_mayne_061106.pdf|title=On the International Realignment of Exchanges and Related Trends in Self-Regulation&nbsp;– Australian Stock Exchange|format=PDF|accessdate=3 January 2010|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101213134633/http://asx.com.au/about/pdf/asx_speech_eric_mayne_061106.pdf|archivedate=13 December 2010}}</ref>
[[File:Ausztrál 1 dolláros bankjegy.jpg|thumb|Ausztrál 1 dolláros bankjegy II. Erzsébet portréjával. A típust 1966 és 1983 között bocsájtották ki. A királynő képmása Ausztráliában jelenleg az összes érmén és az 5 dolláros bankjegyen szerepel.]]
A [[Gazdasági Szabadság Index]] 2010-es eredményei alapján a harmadik helyen állt az ország,<ref>{{cite web|url=http://www.heritage.org/index/Country/Australia|title=Australia|publisher=2010 Index of Economic Freedom|accessdate=30 March 2010| archiveurl=https://web.archive.org/web/20100330033949/http://www.heritage.org/index/Country/Australia| archivedate= 30 March 2010 | deadurl=no}}</ref> Ausztrália gazdasága a tizenkettedik legnagyobb gazdaság a világon a GDP névleges értékét tekintve és fejenként számolva az ötödik legmagasabb névleges GDP-vel rendelkezik a világon, melynek értéke 66 984 ausztrál dollár. Az ország a második helyen állt az ENSZ [[Emberi fejlettségi index]] 2011-es listáján és a Legatum Prosperity Index 2008-as listáján az első helyet foglalta el.<ref name=autogenerated1>{{cite web|url=http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2010_EN_Tables_reprint.pdf|title=Human Development Report 2010 – tables|year=2010|publisher=United Nations|accessdate=25 April 2011| archiveurl=https://web.archive.org/web/20110429045417/http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2010_EN_Tables_reprint.pdf| archivedate= 29 April 2011 | deadurl=no}}</ref> Ausztrália nagyobb városainak mindegyike jó helyezéseket ér el a különböző globális jóléti és fejlettségi felméréseken.<ref>{{Cite news|url=http://www.theage.com.au/articles/2004/02/06/1075854028808.html|title=Melbourne 'world's top city'|date=6 February 2004|work=The Age|accessdate=31 January 2009| archiveurl=https://web.archive.org/web/20090130144426/http://www.theage.com.au/articles/2004/02/06/1075854028808.html| archivedate= 30 January 2009 | deadurl=no}}</ref> 2014-ben Melbourne már zsinórban a negyedik évben érte el az első helyezést a világ legélhetőbb városainak listáján, valamint Adelaide az ötödik, Sydney a hetedik, míg Perth a kilencedik lett ugyanezen listán.<ref>Dyett, Kathleen (19 August 2014). [http://www.abc.net.au/news/2014-08-19/melbourne-worlds-most-liveable-city-for-the-fourth-year-running/5681014 "Melbourne named world's most liveable city for the fourth year running, beating Adelaide, Sydney and Perth"] {{Wayback|url=http://www.abc.net.au/news/2014-08-19/melbourne-worlds-most-liveable-city-for-the-fourth-year-running/5681014 |date=20161221170019}}, [[ABC News (Australia)|ABC News]]. Retrieved 14 April 2015.</ref> A teljes kormányzati adósság 190 milliárd ausztrál dollárra rúg,<ref>{{cite web|author=Hughes, Tim |url=http://www.couriermail.com.au/money/money-matters/australian-dollar-continues-astronomical-rise-to-30-year-highs-as-us-dollar-euro-tank/story-fn3hskur-1226044717380 |title=Australian dollar continues astronomical rise to 30-year highs as US dollar, euro tank |publisher=Courier Mail |accessdate=26 April 2011}}</ref> ami mintegy 20%-a volt a [[Bruttó hazai össztermék|GDP]]-nek 2010-ben.<ref>{{cite web|url=http://www.indexmundi.com/australia/public_debt.html |title=Australia Public debt – Economy |publisher=Indexmundi.com |date=9 January 2012 |accessdate=15 April 2012}}</ref> Ausztráliában az egyik legmagasabb ingatlanárak{{pongyola}} vannak a világon és ezzel párhuzamosan az egyik legmagasabb a háztartások eladósodottsági szintje.<ref>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/blogs/thereporters/nickbryant/2011/04/australian_affordablity.html |title=Nick Bryant's Australia: Australian affordablity |publisher=BBC |accessdate=26 April 2011}}</ref>
 
[[Fájl:2006Australian exports.svg|thumb|left|300px|alt=Világtérképen az ausztrál áruk külföldi piacai|2006-os adatok mutatják a legfőbb célországokat és azok értékét<ref>{{cite web|url=http://www.abs.gov.au/AUSSTATS/abs@.nsf/DetailsPage/5368.0Apr%202007?OpenDocument |title=5368.0&nbsp;– International Trade in Goods and Services, Australia, April 2007 |publisher=[[Australian Bureau of Statistics]] |date=31 May 2007 |accessdate=14 June 2010}}</ref>]]