„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAVÍTÁST KÉREK
99. sor:
A [[víz]] egy lehetséges vizeletnövelő "szer" de nem tekinthető valódi diuretikumnak, mert csak Na<sup>+</sup>-ürítő szerek nevezhetők annak (lásd diuretikumok definíciója). Mellékhatás nélküli, a legfiziológiásabban ható vízhajtónak lehet tekinteni. Diurézist elérhetünk egyszerű vízivással; mégpedig minél kevesebb só (ásványi só) van a vízben, annál gyorsabban ürül ki a vesén át. Például 1 liter [[desztillált víz]] ivása után 4 óra alatt a víz 90%-a távozik. Ugyanezt a mennyiséget [[ivóvíz]]ből (csapvíz) elfogyasztva a víz kicsit kevesebb, mint 80%-a hagyja el a vesét 4 óra alatt. Ha [[Fiziológiás oldat|fiziológiás sóoldat]]ot (0,9%-os NaCl) iszunk, akkor a vizsgált időtartam alatt a folyadéknak csak harmada választódik ki. A szénsavas ásványvizek a tápcsatornából általában gyorsabban szívódnak fel és ürülnek ki, mint az ivóvíz.<ref>Issekutz B., Issekutz L.: ''Gyógyszerrendelés''. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. 425. oldal. ISBN 963 240 641 9</ref>
 
A bélből gyorsan felszívódó víz a vérbe kerülve azt felhígítja, ezzel csökkentve a vér [[Ozmózis|ozmotikus]] nyomását. A vér hígulását a hipotalamuszban[[hipotalamusz]]ban elhelyezkedő receptorok (ozmoreceptorok) érzékelik és jelzést küldenek a [[szervezet vízmérleg egyensúlyát]] szabályzó idegi központoknak. A folyamat eredményeként a hipotalamuszban gátlódik a vízmérleg egyensúlyt biztosító egyik faktor, az [[antidiuretikus hormon]] felszabadulása. Ezzel lehetővé válik a vese szabad vizeletkiválasztása.<ref>Szekeres L.: ''Orvosi gyógyszertan''. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 363. oldal ISBN 963-240-111-5</ref>
 
A vizet ideális vízhajtónak lehet tekinteni abban az esetben, ha csak a vizelet térfogatának növelése a cél, mint például egyes gyógyszerek, szulfonamidok kicsapódásának elkerülése a vesében, esetleg vesekőképződés megelőzése. Mérgezések némelyikében a víz esetleg a [[Toxikológia|detoxikálás]] kiegészítöje lehet.<ref>Brunton, L.L.: ''Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics''. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 1749 oldal, ISBN 0-07-142280-31749</ref>
 
A vizet ideális vízhajtónak lehet tekinteni abban az esetben, ha csak a vizelet térfogatának növelése a cél, mint például egyes gyógyszerek, szulfonamidok kicsapódásának elkerülése a vesében, esetleg vesekőképződés megelőzése. Mérgezések némelyikében a víz esetleg a [[Toxikológia|detoxikálás]] kiegészítöjekiegészítője lehet.<ref>Brunton, L.L.: ''Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics''. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 1749 oldal, ISBN 0-07-142280-31749</ref>
 
Átnézve. [[User:Misibacsi|misibacsi]]*<sup>[[User_vita:Misibacsi|üzenet]]</sup> 2019. augusztus 16., 10:17 (CEST)
'''[[EDDIG JAVÍTHATÓ]]''' -----------------