„Jakab-hegyi Remete-barlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Történet: +hivatkozás
38. sor:
Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel két barlangként, ''Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke'' néven, amelynek a ''Jakabhegyi mesterséges barlang'' név a névváltozata és ''Remete-barlang'' néven, amelynek a ''Jakabhegyi Remetebarlang'' név a névváltozata, valamint egy térképen van a helyük feltüntetve. Az 1997-ben megjelent, Rónaki László által írt kiadvány szerint az általa összeállított kataszternek egy külön fejezetében kerültek nyilvántartásba a nem karsztos eredetű üregek, mint például a Jakab-hegyen lévő, kis homokkőbarlangok, így a ''Remete-barlang'' is. 1998. május 1-jén [[Eszterhás István]] és Szenti Tamás mérte fel az üreget és a felmérés alapján [[Eszterhás István]] szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet, amelyek 1:50 méretarányban készültek. A felmérés szerint 10,6 méter hosszú és 2,2 méter magas. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának az 1998. évi évkönyvében részletesen ismertetve van a barlang, egy helyszínrajzon van a helye jelölve és mellékelve lettek a leíráshoz a barlangtérképek.
 
A 2001. november 12-én készült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel ''Remete-barlang'' néven, a ''Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke'', a ''Jakabhegyi mesterséges barlang'' és a ''Jakabhegyi Remetebarlang'' névváltozatok feltüntetésével és a barlanggal foglalkozó 17 darab írás megjelölésével. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben az olvasható, hogy a Zsongor-kő közelében egy remetebarlang van, amelytől rálátni a Sasfészek nevű és a [[Babás-szerkövek]] nevű sziklaképződményekre.
 
== Irodalom ==