A nemzetközi [[szocializmus|szocialista]] és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a [[20. század]] folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát.
Ezzel párhuzamosan politikai megfontolásból az eredetileg a „munkások ünnepének” hívott napot a munkások, parasztok és értelmiségiek ünnepévé, a „munka ünnepévé” változtatták a [[keleti blokk]]ot alkotó országokban. Magyarországon az egyik legemlékezetesebb május elsejei munka ünnepe [[1986]]-ban volt, amikor a gyanútlan, tájékozatlan munkástömegek százezrei vonultak fel és ahogy az a történelmi emlékezetben megmaradt: „sugárzó arccal”, mert az ünnepet megelőzően 1986. április 26. hajnalban történt a [[csernobili atomerőmű-baleset]].<ref>[http://real.mtak.hu/35183/1/A_hatalom_unnepe_az_unnep_hatalma.pdf Horváth Attila: A hatalom ünnepe az ünnep hatalma Ünnepek Magyarországon a szovjet típusú diktatúra korában], real.mtak.hu</ref> A diktatórikus államszocializmus bukása után a munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg a piaci viszonyok közé került Magyarországon, a polgári demokráciához átvezető folyamat lezárulása után is.<ref>[http://www.arkadiafolyoirat.hu/index.php/4-magyarorszag-a-20-szazadban/34-tor004-tan-magyarorszag-a-20-szazadban/76-a-rendszervaltas-magyarorszagon Ripp Zoltán: A rendszerváltás Magyarországon], arkadiafolyoirat.hu</ref> Napjainkra ez az egy szocialista eredetű ünnep maradt meg Magyarországon, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltással]] megszűnt a felszabadulás ünnepe (április 4.) vagy az [[1917-es októberi orosz forradalom]] évfordulója (november 7.).
