„Farkas István (piarista szerzetes)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dzs (vitalap | szerkesztései)
1.sz hivatkozás javítása; Források fejezet bővítése a 70.születénsnapi Magyar Kurír hírrel
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor:
{{egyért2|a piarista szerzetesről, pedagógusról|Farkas István (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox}}
'''Farkas István''' ([[Sülysáp]], 1949. augusztus 1.—), közismert nevén '''Lupus''' (ejtsd Lupusz) '''atya''', [[Piaristák|piarista]] szerzetes, matematika-fizika-technika szakos tanár, gimnáziumi igazgató, hitoktató, az 1989-es rendszerváltást követő magyarországi egyházi iskolaszervezések meghatározó szereplője.
 
 
9. sor:
[[Fájl:Farkas Istvan SchP 1981.V.jpg|bélyegkép|Farkas Istvan piarista, 1981]]
 
Műveltségének alapjait szülőfaluja általános iskolája alapozta meg. Gimnáziumi tanulmányait a [[Piarista Iskola (Kecskemét)|kecskeméti Piarista Gimnáziumban]] végezte, majd érettségi után, 1967 augusztusban belépett a [[Piaristák|piarista rendbe]], mely az akkori egyházellenes [[Kommunizmus|kommunista diktatúra]] következtében mindössze két középiskolát tarthatott fenn Magyarországon. A [[Kalazantinum|Kalazantinum Hittudományi Főiskolán]] végezte teológiai tanulmányait, amelyet 1976-ban fejezett be. Ezzel párhuzamosan 1971-től az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Természettudományi Karán ''matematikát és fizikát'' tanult, és 1977-ben középiskolai matematika és fizika tanári diplomát szerzett. A rend hagyományainak megfelelően 1975.  augusztus 25-én, [[Kalazanci Szent József]] ünnepén tett szerzetesi örök fogadalmat, majd 1976. május 1-én római katolikus pappá szentelték.
 
Később további szakképesítésekre is szert tett. 1982-ben az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE-n]] ''technika'' szakos középiskolai tanári diplomát kapott. 2002 júniusában a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem|Pázmány Péter Katolikus Egyetemen]] ''pedagógus-szakértői, közoktatási vezetői szakvizsgát'' tettszakvizsgát, végül pedig 2015-ben pedig a [[Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola|Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán]] megszerezte negyedik diplomáját, mint ''hittan szakos tanár'' (mester szint), ugyanis az 1976-ban szerzett teológiai végzettsége nem volt államilag elismert diploma.
 
===Tanári és közoktatási munkássága===
17. sor:
{{Idézet3|Tanári munkámban, előadásaimban, szakértői területen, oktatáspolitikai feladatköreimben arra törekszem, hogy az egyházi nevelés-oktatás ezer éves értékeit minél szélesebb körben ismertté tegyem. Vallom, hogy ezzel egész magyar oktatásügyünk gazdagodását szolgálom.| Szakmai hitvallása|400px|right}}
 
Tanári pályáját 1976-ban kezdte a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti Piarista Gimnáziumban]], ahol 1988-ig tanította szaktárgyait (matematika, fizika, technika), osztályfőnökként pedig három ízben vezette diákjait négy éven keresztül az érettségire. 1985-től a rendi növendékek spirituálisa is volt. 1988-tól 2002-ig a rendi vezetés kérésének megfelelően a [[Piarista Iskola (Kecskemét)|kecskeméti Piarista Gimnáziumban]] tanított matematikát, hittant és filozófiát. Itt osztályfőnökként két osztályt vezetett végig a négyosztályos gimnáziumon. 1991Kezdettől ésfogva 1995szívügye közöttvolt azdiákjainak intézményhitre igazgatójaként tevékenykedettnevelése, miközbenlelki egyrevezetése, aktívabbde szerepetaz vállaltiskolán azkívül 1989-esis rendszerváltástszívesen követőtartott katolikuslelkigyekorlatokat oktatásszervezésöregdiékoknak, országosszülőknek, feladataibantanároknak.
 
1991 és 1995 között [[Piarista Iskola (Kecskemét)|kecskeméti Piarista Gimnázium]] igazgatójaként tevékenykedett, miközben egyre aktívabb szerepet vállalt az 1989-es rendszerváltást követő katolikus oktatásszervezés országos feladataiban. Gyakran vállalt és vállal előadásokat iskolák nevelési értekezletein, pedagógiai konferenciákon. Az oktatásért felelős minisztérium öt szakmai továbbképzését akkreditálta. 1990-től mindmáig [[Jelenits István|dr. Jelenits Istvánnal]] együtt szervezője és előadója Kecskeméten az országos keresztény pedagógus-továbbképzéseknek. Részt vett az 1990. évi évi közoktatási törvény (1990/23. tv.) fogalmazásában és a [[Nemzeti alaptanterv|Nemzeti Alaptanterv]] kimunkálásában. Tagja volt a tantervi alapfogalmakat definiáló bizottságnak is. 1992 és 1996 között a Katolikus Iskolák Főhatóságában a katolikus általános iskolák főigazgatója volt. Munkája a katolikus iskolák szakmai irányításának támogatása volt, melynek keretében például 80 szaktanácsadó képzését irányította, és 1992-ben elindította a ''Katolikus Óvoda és Iskola'' című folyóiratot, amelynek egy évig felelős szerkesztője volt. A [[Római katolikus egyház|Katolikus Egyház]] képviselőjeként 1992-től 1997-ig [[Seregély István (érsek)|Seregély István]] érsek, a katolikus püspöki kar elnöke megbízásából részt vett a [http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tarsadalmi-kapcsolatok/kozoktatas-politikai-090803-1 Közoktatáspolitikai Tanács] munkájában, mint a [[magyar katolikus egyház]] képviselője. Itt a nem önkormányzati iskolafenntartók oldalának elnöke volt. Nevéhez köthető 1993/1994-ben a ''Katolikus kerettanterv'' kidolgozása (főszerkesztő). Ezt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díjazta, ésdíjazott mintatantervvé nyilvánította., Hazánkbanéds több mint 500 iskola használta fel helyi tantervének elkészítésénél. (1996 márciusában a harmadik kiadás jelent meg).
 
1998 májusában megalapította a ''Kyrios Kiadót'' a Katolikus Kerettantervre épülő tankönyvcsalád megjelentetésére. Az első tankönyvcsaládról (''Világlátó'', I-III) a szaklektor megállapította, hogy hiánypótló szerepet tölt be, kiadását feltétlenül javasolja. A ''Zene – Játék'' (I-II) című tankönyvek is hamar népszerűek lettek.
28. sor:
[[Fájl:Mosonmagyaróvári Piarista Iskola és Gimnázium évzáróján, 2008.jpg|bélyegkép|Farkas István piarista paptanár-igazgató, a Mosonmagyaróvári Piarista Iskola és Gimnázium évnyitóján, 2008.aug.31.|alt=]]
 
2002-ig tanított Kecskeméten, majd a rendi vezetés a [[Piarista iskola (Mosonmagyaróvár)|mosonmagyaróvári piarista iskolába]] küldte, ahol átvette az intézmény igazgatását, valamint matematikát, fizikát, hittant és filozófiát tanított. Az igazgatói feladatokat 2013-ig látta el (a 2004 és 2006 közötti évek kivételével, amikor [[Sárközi Sándor]] volt az iskola igazgatója). 2006 és 2013 között a mosonmagyaóvárimosonmagyaróvári piarista fiókrendház (''sedes filialis'') elöljárója is volt. Ugyanakkor oktatáspolitikai tapasztalatainak köszönhetően 2002 és 2005 között az Oktatásügyi Minisztérium Egyházi Oktatási Ügyek Titkárságát vezette, később pedig a Köznevelési Tanács és a Tankönyvbizottság tagja volt (2005–2007).
 
A [[második Orbán-kormány]] hivatalba lépése után 2010 augusztusától a Miniszterelnökség oktatáspolitikai tanácsadójaként dolgozott az új köznevelési törvény (2011/CXC. tv.) koncepciójának megalapozásában dolgozott, majd 2011 februárjától részt vett a ''[[Nemzeti alaptanterv|Nemzeti Alaptanterv]]'' (NAT) „Ember a természetben” műveltségi területének kidolgozásában. 2011 szeptemberétől 2012 februárjáig vitafórumokat vezetett az egész országban az új köznevelési törvényről és a NAT-ról (38összesen db38 előadás). 2012 áprilisától az ''erkölcstan'' tantárgy kerettantervének elkészítésén dolgozott. 2012-től az ''Erkölcstan'' tankönyvsorozat szerkesztője volt. 2016-ban egy munkabizottság élén 12 évfolyamra szóló ''hittantankönyvcsalád'' pedagógiai alapjait fogalmazta meg.
 
A mosonmagyaróvári évek során is szerteágazó lelkipásztori tevékenységet is folytatott. 2011-től 2017-ig a [[Széchenyi_István_Egyetem#Mezőgazdaság-_és_Élelmiszertudományi_Kar_(SZE-MÉK)|mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi egyetemi kar]] lelkésze volt, 2013-tól [[Dunasziget]] plébániai kormányzója, 2014-től pedig [[Dunasziget|ugyanott]] a „Timaffy-KOSZISZ” [[Kolping mozgalom|Kolping]] iskola lelkiségi irányítója és hittanára. Iskolaszervezői támogatása mentette meg a kistelepülési iskolát a bezárástól: három év alatt a diákok létszáma 13-ról 92-re emelkedett. Összességében több mint 150 [[lelkigyakorlat]]ot vezetett diákoknak, szülőknek, tanároknak, papnövendékeknek, papoknak.[https://www.magyarkurir.hu/hirek/farkas-istvan-piarista-szerzetes-tartott-nagybojti-lelkigyakorlatot-hegyeshalomban]
44. sor:
[[Fájl:Lupus, 2009. Mosonmagyaróvár.jpg|bélyegkép|Farkas István piarista (2009, Mosonmagyaróvár)]]
* 1994-98 között [[Kecskemét|Kecskemét Megyei Jogú Város]] Oktatási Bizottságának tagja volt.
 
* 1996 októberében tanártársaival megalapította az ''Európa Értékrendjéért Pedagógiai Egyesületet'', melynek elnök-igazgatója. Az egyesület fő munkaterületei a szaktanácsadás, tantervfejlesztés, pedagógiai értékelés.
* 1997–2001 között részt vett a ''Közoktatási Modernizációs Közalapítvány'' kuratóriumának munkájában.
71 ⟶ 70 sor:
* ''Az ember ég és föld gyermeke: Erkölcsi nevelés az egyházi iskolákban'', in ''Etika, erkölcs, szociális kompetencia: Tudomány és közoktatás'' [összeállítás a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat XLI. Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból], szerk. Komlossy Ákos, Szeged, 2004, 135-143.
* ''Európaiság és keresztény iskolák'', in ''Kiválóság-kultúra Európában: Kossuth Lajos Gimnázium, Mosonmagyaróvár, VIII. Nemzetközi Közoktatási Konferenciája: Tanulmánykötet'', szerk. Tóth Tiborné, Mosonmagyaróvár, 2004, 29-32.
 
* ''A keresztény pedagógus tükre'', in Mester és Tanítvány: Konzervatív pedagógiai folyóirat 5(2005), 83-94 = [https://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_635.html ''Piarista tanár lelki tükre'']
* ''„Legyen boldogságod a tanításban!”: Kovács tanár úr öröksége'', in Görbe László SchP, ''Kovács Mihály piarista tanár'', Budapest, 2007, 102-107.