„Risztics János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jegyzetek: >megjegyzések/hivatkozások |
→Élete: kieg+ref |
||
31. sor:
A [[Magyar Aero Szövetség]] 1916 májusában állította ki pilóta-igazolványát, 1917. december 14-én a rendes, majd 1918. december 28-án az Aviatikái bizottság tagjai közé választották. Az 1918-ban megalakuló Magyar Pilóták Szövetségének is alapítótagja volt.<ref>Az Aero 4. évfolyam 7-8. szám - 1916. június 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1916/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=81 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Az Aero 6. évfolyam 1., 23-24. szám - 1918. január 1., 1918. december 10. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1918/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=25 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Az Aero 7. évfolyam 2. szám - 1919. január 25. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1919/?pg=33 adtplus.arcanum.hu])</ref>
A háború után egy ideig [[Horvátország]]ban<ref name=NU1927/> volt autógarázsa, ahol autóügynökösködéssel foglalkozott, majd újból Budapestre került.
Az [[őszirózsás forradalom]] után a független Magyarország légierejében szolgált, előbb a 2. repülőosztályban, majd a [[Tanácsköztársaság]] idején a Vörös Légjárócsapat 8. repülőszázadánál (ez volt akkor a [[Magyar Légierő]] egyetlen, tisztán vadászgépekból álló százada). A polgári köntösbe bújtatott katonai repülés sikeres működésének bizonyítékaként 1920. november 7-én rendezték meg Rákosmezőn az első nagyszabású repülőnapot a nagy háborút követően. Ezen nagy sikere volt a ''sasviadal''nak nevezett légiharc bemutatónak, amit [[Fejes István (pilóta)|Fejes István]] és Risztics János végzett tökéletesen.<ref>Tóth Bálint: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Repülőnapok szerepe Magyarországon] A repülés kezdetétől a második világháborúig (''„Egy kis ízelítő »a jövő« nagy háborújából”'', 124-125. o.), Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle (105-135. old.), kozlekedesimuzeum.hu - 2018. {{ISSN|2630-8029}}</ref>
A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort) 1920-ban repülőgépjáratok rendszeresítésével kísérletezett. Az első postajáratot május 12-én indították [[Albertfalva|Albertfalváról]] [[Szeged]]re, amit Barkász Emil megfigyelővel ő repült (a sikeres nyitójáratot követően kísérleti jelleggel rendszeres légiposta-járatok indultak a két város között).<ref>Harangozó Tamás: [http://iho.hu/hir/az-elso-magyar-legiforgalmi-tarsasag-111218 Az első magyar légiforgalmi társaság], iho.hu (Magyar Repüléstörténeti Társaság, Winkler László archívum alapján) - 2011. december 19.</ref> 1922-től pedig a [[Magyar Légiforgalmi Rt.]] (MALÉRT) pilótájaként dolgozott. Ekkor már feleségével [[Mátyásföld]]ön élt. Főleg Bécs és Budapest között teljesített szolgálatot. A magyarok közül elsőnek repült polgári gépen a bécsi Aspern repülőtérre, illetve Angliába, és onnan vissza is.<ref>''Konkurrencia a levegőben'', Világ 14. évfolyam 118. szám - 1923. május 27. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_05/?pg=229 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Légi kirándulások'', Autó 2. évfolyam, 13. szám - 1923. július 1.(online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Auto_1923/?pg=320 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref name=EK1927>''Hogyan jutott ki Desszauba Risztics'', Esti Kurir 5. évfolyam 181. szám 1927. augusztus 11. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EstiKurir_1927_08/?pg=101 adtplus.arcanum.hu])</ref> De voltak kilengései. 1924-ben például a svábhegyi autóverseny idején tíz méter magasságban röpködött a versenyzők felett. A Társaság szigorúan megdorgálta. Ö azonban mozifelvételeket csinált akkor, ami jó üzlet volt akkoriban.
| |||