Wikipédia

„Hard science fiction” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
Nincs szerkesztési összefoglaló
58. sor:
|pages=2
|chapter=Introduction
|quote=''hard science fiction'' ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957}}</ref> A kiegészítő kifejezés [[soft science fiction]] (lágy science fiction), (a "hard science fiction" ellentéte)<ref name="jesse2005b">{{cite web
|url = http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|title = soft science fiction n.
68. sor:
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070927003551/http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|archivedate = 2007-09-27
}}</ref>) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.
 
A kifejezés a "kemény" ([[természettudomány]]) és a "lágy" ([[társadalomtudományok listája|társadalomtudomány]]) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev [[rendszertan]] része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.
77. sor:
Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned">{{cite journal|last=Westfahl|first=G.|date=July 1993|title="The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction|journal=Science Fiction Studies|volume=20|issue=2|pages=157–175 |url=http://www.jstor.org/stable/4240246|accessdate=2009-04-28|publisher=SF-TH Inc}}</ref> Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a [[fénysebesség]]nél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény<ref>{{cite web|url=http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|title=Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép|last=Chiang|first=T.|date=April 15, 2009|accessdate=2009-04-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090422143721/http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|archivedate=2009-04-22}}</ref>) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned" />
 
A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]]-ben felfedezte, hogy a [[Hal Clement]] 1953-ban írt regényében, a ''[[Mission of Gravity]]''-ben a [[Mesklin]] bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy [[florida]]i gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy [[Larry Niven]] 1970-ben írt regényében, a ''Ringworld''-ben ''([[Gyűrűvilág]])''-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.<ref>{{cite book
| author=Gary Westfahl | chapter=Hard Science Fiction | pages=195–198
| title=A Companion to Science Fiction | editor=David Seed | publisher=Blackwell | date=2005 | isbn=1405112182
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hard_science_fiction”