Wikipédia

„Szerkesztő:LaSza/BPM3” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
128. sor:
'''''Negyedik körös munkaközi anyag'''''
 
A metróépítés elindulásával megkezdődött az első szakaszt érintő felszíni csomópontok rendezése is: '''ÉV1'''–'''ÉV2''' folyamán átépült a Kálvin tér, a gyalogosforgalom jelentős részét aluljárórendszerbe terelték át, majd ugyanez történt a Ferenciek terei '''ÉV3'''–'''ÉV4'''-*s és a Corvin-negyedi '''1970'''–'''ÉV6'''-*s<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BUDAPESTMSZMP__VB_1970/?pg=1065&layout=s&query=metr%C3%B3 1970]</ref> aluljáró kialakításánál is. A Ferenciek terén egyirányú közúti alagút épült a Károlyi utca felől a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca irányába. A Kálvin tér eredeti terveiben szerepelt egy kiskörúti felüljáró építése is, azonban ez végül nem valósult meg. Az ideiglenes északi végállomáson, a Deák Ferenc téren kiépült a kéthárom metróvonalat összekötő csarnok és a hozzá kapcsolódó gyalogos aluljáró is. Az M3-as metró megindulásával a párhuzamos felszíni közösségi közlekedés – főként villamosjáratok – felszámolását tervezték, így elsőként az Üllői úti villamosközlekedés épült le fokozatosan. A villamospálya helyére eleinte leállósávot, majd végül forgalmi sávot kívántak kialakítani a Kálvin tér és a Kőér utca között, Nagyvárad téri megszakítással. 1976 szilveszterén átadták a metró első (Deák Ferenc tér – Nagyvárad tér) szakaszát, a legtöbb dél-pesti viszonylat végállomását a Nagyvárad téren kiépített ideiglenes csomóponthoz helyezték át. Szerepük ettől kezdve elsősorban a metróra történő ráhordás lett, ennek érdekében a metrótól távolabb eső térségekből (Pestszentlőrinc, Pesterzsébet) ritkább megállókiosztással közlekedő autóbuszjáratokat is indított a BKV. A munkálatok a II/A (Kőbánya-Kispestig tartó) szakaszon folytatódtak tovább: a metró itt közvetlen a felszín alatt épült, ehhez azonban az addig 2x2 sávos<ref>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1976-10-13/?pg=453&layout=s |title=1976. október 13. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) – 450. oldal |publisher=Hungaricana |accessdate=2019-03-03}}</ref> Üllői út megbontására is szükség volt, ahonnan a felszíni forgalmat átmenetileg a környező utcákra terelték át az új, 2x3 sávos – immáron villamos nélküli – útpálya elkészültéig. Az érintett szakaszon a közösségi közlekedést 1977 és 1980 között csak a [[42-es villamos (Budapest)|42-es]] (1979 júliusig), illetve az [[50-es villamos (Budapest)|50-es]] és [[50A villamos (Budapest)|50A villamos]] (1980 márciusáig) bonyolította le. A megmaradt Üllői úti buszjáratok útvonala az évek során többször módosult, főként az Elnök utca–Vajda Péter utca útvonalra terelve közlekedtek. A II/A 1980-as megnyitásával felszámolták a Nagyvárad téri végállomást, az ide érkező járatok többségét a Határ úti és a Kőbánya-Kispesti állomásokon osztották szét, a József Attila-lakótelepi buszvonalak az Ecseri úti állomáshoz szállították a továbbutazókat. A Népliget, Ecseri út, Pöttyös utca és Határ út állomásokon az utasok számára aluljáró létesült, a déli végállomás mellett elterülő vasútállomást és autóbusz-állomást gyalogos felüljáróval kapcsolták össze. Kőbánya-Kispestnél a Sibrik Miklós út meghosszabbításaként közúti felüljáró is épült, ami kiváltotta a Vasgyár utcai szintbeli átkelést.
 
A metrófejlesztés ezt követően Újpest irányába folytatódott a Bajcsy-Zsilinszky út – Váci út – Árpád út nyomvonalon, három ütemben, 1990-ig. A déli szakaszhoz hasonlóan itt is a párhuzamos felszíni közlekedés kiváltása volt a cél, ez főként a Váci úti villamoscsaládból állt. A metró 1981-es meghosszabbítása egyúttal a Bajcsy-Zsilinszky úti járatok átalakítását is jelentette, eltűnt innen a [[6-os busz (Budapest)|6-os]] és [[6gy busz (Budapest)|{{piros busz|6}}-os busz]], illetve a [[47-es villamos (Budapest)|47-es]] és [[49-es villamos (Budapest)|49-es villamos]], részleges pótlásukra, illetve a jobb metrócsatlakozás érdekében a [[72-es trolibusz (Budapest)|72-es]] és [[73-as trolibusz (Budapest)|73-as trolit]] az Arany János utcai állomásig hosszabbították. A Lehel térig tartó szakasz megnyitásával felszámolták az Újlipótváros déli részén elszórtan elhelyezkedett Rajk László (ma Pannónia) utcai és a Katona József utcai buszállomást, illetve a Kádár utcai villamos-végállomást. A Rajk László utcába érkező buszjáratok az átépült Marx (ma Nyugati) téri csomópontban kaptak helyet, a nagykörúti kereszteződés forgalomcsillapítása érdekében létesített Bajcsy-Zsilinszky út és Váci út közötti felüljáró keleti szomszédságában. A Katona József utcába és a Kádár utcába érkező busz- és villamosviszonylatok útvonalát az Árpád hídig (([[3-as villamos (Budapest, 1945–1982)|3-as]] és [[55-ös villamos (Budapest)|55-ös villamos]]) és a Lehel térig rövidítették ([[12-es villamos (Budapest)|12-es]] és [[14-es villamos (Budapest)|14-es villamos]], [[43-as busz (Budapest)|43-as]] és [[43gy busz (Budapest)|{{piros busz|43}}-as busz]]). A villamosok rovására az új metrószakasz felett 1-1 forgalmi sávval kibővítették a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci utat, hasonlóan az Üllői úthoz. Az Arany János utcai állomás közvetlen a felszínre nyílik, a Nyugati téri és a Lehel téri állomásokhoz aluljáró-rendszert alakítottak ki. A metró következő, Árpád hídig tartó (III/A) szakaszát 1984 novemberében adták át az utasforgalomnak. Az angyalföldi városközpontot a metróberuházás keretéből építették ki – igazodva az Árpád híd kiszélesítéséhez. A Nyugati térhez hasonlóan itt is épült közúti felüljáró, ami a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződését íveli át, érdekessége hogy 8 pillérjét az állomáson és az üzemi területen keresztül alapozták. Az 1984-es metróhosszabbítás kevesebb hálózatmódosítással járt az eddigiekhez képest, viszont a párhuzamos – a terelések miatt ekkor Visegrádi utcában közlekedő – nappali buszjáratok az Árpád hídig rövidültek. Az új csomópontban megállót kapott az ekkor felavatott, Óbudát és a Lehel utca–Róbert Károly körutat összekötő [[1-es villamos (Budapest)|1-es gyorsvillamos]] is. Az Árpád hídi aluljárót a metróval egy szintben alakították ki, így annak két oldalát egy-egy folyosóval a metró alatt kapcsolták össze. Az Újpest-központig tartó (III/B/1) szakasz Forgách utcai és Gyöngyösi utcai állomásánál is épült a vágányok alatt átjáró. Az utolsó, Újpest-központig tartó szakasz 1990. decemberi megnyitásával átszervezték az észak-pesti buszhálózatot, az autóbuszok jellemzően ráhordó járatokká alakultak át, kisebb részük harántoló jelleget betöltve közlekedett ettől kezdve. Több járat végállomása Újpest-központ lett, ezzel együtt megszüntették a Munkásotthon utcai (120), az István téri (147) és a Tito (Rózsa) utcai (182) végállomást is.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:LaSza/BPM3”