„Latin igeragozás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
Az igék szótári alakja négy elemből áll. Az első általában a folyamatos jelen idejű, kijelentő cselekvő igeragozás egyes szám első személyű alakja, a második a folyamatos cselekvő infinitivus, a harmadik a befejezett jelen idejű, kijelentő cselekvő igeragozás egyes szám első személyű alakja, és a negyedik a supinum, illetve annak hiányában a befejezett szenvedő participium.
Néhány ige álszenvedő, illetve félig álszenvedő. Az ő szótári alakjuk egy kissé másként néz ki.
A latin nyelvben a legtöbb ige négy csoport, coniugatio egyikébe sorolható. Az első coniugatio töve -ā, a másodiké -ē, a harmadiké mássalhangzó, i vagy u, a negyediké -ī. ▼
Az álszenvedő igék jellegzetessége, hogy jelentésük cselekvő, alakjaik szenvedők, így szótári alakjuk is szenvedő alakokból áll. Az első a folyamatos jelen idejű, kijelentő szenvedő igeragozás egyes szám első személyű alakja, a második a folyamatos szenvedő infinitivus, és a harmadik alak a befejezett jelen idejű, kijelentő szenvedő igeragozás egyes szám első személyű alakja. Az ő szótári alakjuk csak három elemet tartalmaz, mivel perfectum tőre csak cselekvő alakok képzésére lenne szükség.
▲A latin nyelvben a legtöbb ige négy csoport, coniugatio egyikébe sorolható. Az első coniugatio töve -ā, a másodiké -ē, a harmadiké mássalhangzó, i vagy u, a negyediké -ī. Az álszenvedő és a félig álszenvedő igék is besorolhatók valamelyik coniugatioba.
==Személyragozás==
A latin nyelvben a szenvedő igét nem a cselekvőből képezik, hanem külön személyragjai vannak.
| |||