„Lajta Béla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
||
32. sor:
Lajta Béla 1873. január 23-án született Óbudán. Tanulmányait a [[budapest]]i [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]en végezte. 1896-ban kapott építész diplomát és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a ''Hauszmann Alajos jutalomdíjat''. Rövid ideig [[Hauszmann Alajos]]nál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött [[Olaszország]]ban, főként [[Róma|Rómában]]. Ebben az időszakban festészettel és [[szobrászat]]tal is foglalkozott. Ezután [[Berlin]]ben [[Alfred Messel|A. Messelnél]],<ref>A.Messel (1853-1909) német építész.A historizmus idejében kezdte működését, de Áruházai a modern építészet úttörő alkotásai.</ref> [[1898]]-ban [[Richard Norman Shaw|R. N. Shaw]]nál<ref>R. N. Shaw (1831-1912) angol építész, a modern angol lakásépítészet úttörő mestere.</ref> dolgozott [[London]]ban. Még Londonból küldte haza tervét a pesti - volt Valeró gyár előtti térre elképzelt - zsidó templom tervpályázatára, mellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.
[[1899]]-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája [[1900]]-ban.1902-1904 között épülnek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a [[zenta]]i tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt [[Lechner Ödön]], akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott. (pl. A [[Kozma utcai izraelita temető]]<ref>
1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A [[Malonyai Dezső (író)|Malonyai Dezső]] villája a XIV. kerületben 1905-07 között (ma román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a [[Zsidó Vakok Intézete|Zsidó Vakok Intézetére]] (1905-08. Budapest, XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909-1911. Budapest XIV. Amerikai út 57., ma: [[Idegsebészeti Klinika]]) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató - ma Új színház - a Budapest, VI. Paulay Ede utcában és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.
| |||