Főmenü megnyitása

Módosítások

8 175 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
új lap
{{Horvát település infobox
|név = Tulnik
|helyi név =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|megye = Pozsega-Szlavónia
|község = Pleterniceszentmiklós
|rang = falu
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző =
|irányítószám = 34310
|körzethívószám = (+385) 33
|testvértelepülései =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 155
|terület =
|szélességi fok = 45
|szélességi ívperc = 19
|szélességi ívmásodperc = 20
|hosszúsági fok = 17
|hosszúsági ívperc = 53
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
'''Tulnik''' [[falu]] [[Horvátország]]ban, [[Pozsega-Szlavónia megye|Pozsega-Szlavónia megyében]]. Közigazgatásilag [[Pleterniceszentmiklós]]hoz tartozik.

== Fekvése ==
[[Pozsega|Pozsegától]] légvonalban 17, közúton 23 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Jeličinac-patak völgyében fekszik.

== Története ==
A falutól keletre a ''„Mula i Kršnjak”'' nevű régészeti lelőhelyen történelem előtti települések maradványait találták meg. Ezen a területen nyolc halomsír található, melyek a Pozsegai-medence peremén található Longya-pataktól a Dilj-hegység lejtőjéig sorakoznak. Átmérőjük 20-tól 70 méterig, magasságuk 2-től 8 méterig terjed. A halomsírok közelében két nagyobb történelem előtti település nyomai látszanak, mely közül az egyik a [[rézkor]]i [[Balaton-Lasinja kultúra|Lasinja kultúrához]], a másik a késő [[bronzkor]]i [[Urnamezős kultúra|urnamezős kultúrához]] tartozik. A települések egyértelmű bizonyítékai a házak maradványai, a cseréptöredékek és az itt talált bronztűk. Ezen a lelőhelyen a további régészeti feltárások még több értékes lelettel kecsegtetnek.

A falut helyiek Tulnicinak nevezik és így szerepel a régi iratokban is. Hivatalos neve viszont Tulnik, ahogyan első említésekor [[1545]]-ös török [[defter]]ben szerepel. A középkori forrásokban nem találunk Tulnik nevű falut, ezért elképzelhető, hogy ekkor még más neve volt. <ref>Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> A népi hagyomány a falu nevét úgy magyarázza, hogy a Ruševóról a hegyi ösvényen Vrčindolba menő ferences barátok a falu felett fújták (tulio) meg kürtjüket jelezve, hogy a nép gyűljön össze az istentiszteletre. Ezt a hegyi ösvényt ma is ''„Fratrova staza”''-nak, azaz barátok ösvényének nevezik.<ref>Hrvatski planinar 1898. évi 2. szám 24. oldal</ref>

[[1698]]-ban ''„Tulniczi”'' néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. <ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása] </ref> A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A [[1702]]-ben 9, [[1730]]-ban 12, [[1746]]-ban 20 ház állt a településen.<ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref>

[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Tulniki”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Tulnik”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 696. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Tulnik”'' néven összesen 26 házzal, 209 katolikus vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 30. o.] </ref> A [[19. század]]ban Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.

A településnek 1857-ben 218, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a cseh, 1%-a magyar anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 22, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref> http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf </ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 218 || 219 || 193 || 209 || 199 || 254 || 244 || 251 || 192 || 186 || 171 || 132 || 70 || 50 || 35 || 22
|-
|}

==Nevezetességei ==
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a [[18. század]]ban épült. Először [[1730]]-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte taláható a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelekdő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll. <ref>[https://www.coolinarika.com/slika/1179991/ Kép az épületről.</ref>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
*[http://www.pleternica.hr/ Pleternica város hivatalos oldala] {{hr}}
*[https://www.tz.pleternica.hr/ Pleternica turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859%2C5735161.957137253%2C1971005.2119447235%2C5742805.65996577&layers=osm%2C163%2C165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://issuu.com/mesicbooks/docs/josip_buturac_-_stanovnistvo_pozege Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. ] {{hr}}
*[https://bus.hr/hrvatska/kulturna-dobra-grada-pleternice/ Pleternica kulturális emlékei] {{hr}}
*[https://www.hps.hr/hp-arhiva/189802.pdf Hrvatski planinar folyóirat 1898. évi 2. szám] {{hr}}
*[https://pozega.eu/nije-ih-pozvalo-zvono-sa-zvonika-kojeg-vise-nema-ali-su-brojni-dosli-na-ognjiste-svog-djetinjstva-da-proslave-nebeskog-zastitnika-sv-petra-i-pavla-kuca-ima-ali-nas-nema-foto/ Pozega.eu: Nije ih pozvalo zvono sa zvonika kojeg više nema, ali su brojni došli na ognjište svog djetinjstva da proslave Nebeskog zaštitnika sv. Petra i Pavla: „Kuća ima, ali nas nema”] {{hr}}

== További információk ==
*[http://tzzps.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://darhiv.ffzg.unizg.hr/id/eprint/3943/1/RUPERT%20-%20Diplomski%20(kona%C4%8Dna,%20kona%C4%8Dna%20verzija).pdf Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka] {{hr}}
*[https://hrcak.srce.hr/file/143315 Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)] {{hr}}
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/ii-kotet-32A7/pozsegavarmegye-4940/varosai-496F/ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.]

{{Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória: Pozsega-Szlavónia megye települései]]