„Lipthay Imre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) infobox |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Élete: jav |
||
32. sor:
==Élete==
Jómódú, birtokos nemes családból származott. Atyja [[Lipthay György]] 1570–1593 között királyi adórovóként kezdte pályafutását [[Hont]] vármegyében, majd [[léva]]i várkapitány lett. Anyja
Midőn alispáni székét elfoglalta, elsősorban a felmerült viszályokat igyekezett elsimítani. Ideje is volt, mert az egyetértést a törökök betörései és az egyre fokozódó terhek szükségessé tették. Az 1613-iki országgyűlés elsősorban Léva megerősítését rendelte el, mely Bars vármegye összes közmunkáját igénybe vette. Léván kívül még
1613 őszén, tekintettel a törökök gyakori betöréseire, [[Fáncsy Ferenc]] hadát rendelték Bars és [[Nyitra vármegye|Nyitra vármegyék]] területére. Az ez évi (1613) augusztus 2-án kelt nádori leirat szerint, a törökök már Kálnát verték fel és az ezektől való félelem mindegyre több helységet késztetett a behódolásra. 1613-ban Forgách Ferenc érsek figyelmeztette a birtokain való hatalmaskodása miatt.<ref>MTT 1891, 610.</ref> Bár a nádor december 2-án a vármegyéhez intézett levelével, karóba húzás terhe alatt eltiltotta a behódolást a jobbágyoknak, mégis 1614. április 13-án [[Koháry Péter]] arról értesíti a vármegyét, hogy az új pasa [[Bát]]h,
Az alkudozások folyama alatt, 1616-ban Beker bég [[Óbars]], [[Kisgyőröd]] és [[Mohi]] helységek biráinak is fenyegető leveleket küldött, ezúton kényszerítvén őket a behódolásra. Az 1616 május 6-án kötött egyezséget elfogadták ugyan a törökök, de a hódoltsági falvak adózási viszonya csak 1618-ban nyert megoldást. E közben folyton újabb behódolások történtek, végre a [[Pázmány Péter]] érsek által, a törökkel megindított alkudozások után, 1618 április havában, elkészítették azoknak a falvaknak a jegyzékét, melyek a töröknek átadattak.<ref>E jegyzék szerint a következő helységek tartoztak a hódoltsághoz Bars vármegyéből: Töhöl (Lévához tartozott), Mellek (Gyerkényi Pyber János pécsi püspöké volt), Lehota (Forgách családé), Gyarmath (nemeseké), Csiffár (Pyberé), Lüle (nemeseké), Tild (esztergomi érseké), Mohi, Ó-Bars, Kis- és Nagy-Koszmály (Lévához tartoztak), Tolmács (Garamszentbenedekhez tartozott), Tót-Keszi (Lévához tartozott), Aha (esztergomi érsek), Nagysáró, Néved (nemeseké), Vörösvár (Forgách családé), Roznicza, Nemcsény (Garamszentbenedeké), Kis-Valkóc (Kistapolcsányhoz tartozott), Csárad (Forgách családé), Kisfalu, Vörösvár mellett (Kistapolcsányhoz tart.), Kelecsény (Lévához tart.), Peszér és Nagy-Kovácsi (Garamszentbenedekhez tart.), Németi (esztergomi érsek), Keresztur (Puszta-Szent-Kereszt, egyes nemesek birtoka volt); Szerémi 1891.</ref> 1618 május havában végre Makláry Péterrel együtt jelenthették az érseknek, hogy a hódoltsági falvak adózását a törökkel elintézték. Az egyezség szerint az összes hatvan hódoltsági helység adóját 4000 forintra szállították le és kimondották egyúttal, hogy a zsarolások elkerülése céljából a község bírái közvetlenül szolgáltassák be az adót. 1619-ben is országgyűlési követ volt Pozsonyban, mely során törökországi követségbe küldték.
| |||