„Szerkesztő:Kemenymate/HÉV” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
90. sor:
1938 januárjában megkezdték a Dunaharaszti és Szigetszentmiklós közötti pálya villamosítását is, mialatt elkezdték lecserélni a gőzösöket, a még villamosítás nélküli szakaszra dízelvonatokat szántak. Új járművek beszerzése helyett – költséghatékonyság miatt – régi favázas motorkocsikat alakítottak át dízeles acélvázas vonatokká.{{refhely|Legát 2017|43. oldal}}
1942-ben Szigethalom határában átadták a Dunai Repülőgépgyárat, a dolgozók elszállításában a HÉV is jelentős szerepet játszott. A gyár mellett először csak feltételes megállóhely létesült, majd 1942. október 19-én átadták az új állomást is, ami ma a [[Szigetszentmiklós-Gyártelep HÉV-állomás|Szigetszentmiklós-Gyártelep]] nevet viseli. A még jobb megközelíthetőség jegyében Dunaharasztitól megépült a második sínpár is, majd megtörtént a villamosítás is a repülőgépgyárig. A világháború alatt légitámadások érték a repülőgépgyárat, a Weiss Manfréd Műveket, felrobbantották a Gubacsi hidat és a dunaharaszti hidat, valamint több helyen megrongálódott a HÉV pályája is. A jelentős károk ellenére a forgalom 1945. március 12-én újraindulhatott a Közvágóhíd és Pesterzsébet között, majd gőzmozdonyokkal az ideiglenes átkelőhelyen Csepelre is vonatok indultak. A teljes vonalon 1945. december 8-án állt helyre a közlekedés a dunaharaszti híd helyén létesült, szintén ideiglenesnek szánt híd átadásával.{{refhely|Legát 2017|45-47. oldal}}<ref name="HorvathFerenc2">{{cite book |editor = Kovács László |title = Magyar Vasúttörténet 5. kötet |author = Horváth Ferenc |chapter = Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között |pages = 135–136 |publisher = Közlekedési Dokumentációs Kft. |location = Budapest |year = 1996 |isbn = 9635523149}}</ref> 1946. május 27-ére elkészült a Szigetszentmiklós-Gyártelep és Tököl közötti szakasz villamosítása is.<ref name="Várnagy Zoltán 1987">{{A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987}}</ref>
1958. augusztus 2-án az újjáalakult BHÉV átvette a MÁV-tól a Szigetszentmiklós és Taksony közötti vasútvonalat, itt a MÁV korábban a teherszállítás mellett a dolgozók számára fenntartott járatokat üzemeltetett a [[Józsefvárosi pályaudvar]] felől. Új járművek hiányában a vonalon gőzmozdonyokból és több mint 50 éves vasúti kocsikból álló szerelvények álltak forgalomba. Az új vonal legabszurdabb jelensége azonban a Dunai Repülőgépgyár romjain felépülő Csepeli Autógyárhoz köthető, ugyanis a vasút a gyár területén haladt át. Az Autógyár szigorúan titkos hadiüzemnek minősült, így személyszállító vonatot nem engedtek át. A helyzetet úgy oldották meg, hogy a gyár bejáratánál az utasok leszálltak, a szerelvény üresen átment a gyáron, majd a másik bejáratnál a gyárat gyalogosan megkerülő utasok újra felszállhattak. Az igazi megoldásra 1963. február 4-éig kellett várni, ekkor adták át a gyárat elkerülő pályát, így már gyaloglás nélkül végig lehetett utazni a vonalon, sőt a gőzösöket is lecserélték dízelvonatokra. Ugyanekkor betétjáratok is indultak ''Szigetszentmiklós Gyártelep'' és a ''Taksony Duna-híd'' megállóhely között. A taksonyi szárnyvonalon 1976-ban szűnt meg az utasszállítás.{{refhely|Legát 2017|53. oldal}}<ref name="Várnagy Zoltán 1987"/>
[[Fájl:Soroksári út, a vasúti felüljáró előtt a Kvassay Jenő út kereszteződése. Fortepan 80100.jpg|bélyegkép|Közvágóhíd végállomás 1960 körül]]
'''INNEN MÁSOLMÁNY'''
2016. február 8-án [[Fónagy János (politikus)|Fónagy János]], a [[Nemzeti Fejlesztési Minisztérium]] parlamenti államtitkára [[Gyál]]on ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.<ref>{{Cite web|title=Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et |url=https://index.hu/belfold/2016/02/08/elovarosi_vasutta_alakitjak_at_a_hev-et/ |work=[[index.hu]] |accessdate=2016-02-08 |author=Dull Szabolcs}}</ref>
| |||