Főmenü megnyitása

Módosítások

20 793 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
új cikk
A '''cseh nyelv''' írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy '''d, n, t''' írásában és az {{IPA|[ɪ]}}, {{IPA|[iː]}}, {{IPA|[uː]}} hangok lejegyzésében van.

== A magánhangzók ==
A cseh magánhangzók a következők:
<div align="center">
{| class="wikitable" style="text-align: center;"
! rowspan="2" | &nbsp;
! colspan="2" | elöl képzett<br />(ajakkerekítés nélküli)
! colspan="2" | középen képzett
! colspan="2" | hátul képzett
|-
! rövid
! hosszú
! rövid
! hosszú
! rövid
! hosszú
|-
! zárt
| &nbsp;
| {{IPA|[iː]}}
| colspan="2" | &nbsp;
| {{IPA|[u]}}
| {{IPA|[uː]}}
|-
! majdnem zárt
| {{IPA|[ɪ]}}
| &nbsp;
| colspan="2" | &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! félzárt
| colspan="2" | &nbsp;
| colspan="2" | &nbsp;
| {{IPA|[o]}}
| {{IPA|[oː]}}
|-
! félnyílt
| {{IPA|[ɛ]}}
| {{IPA|[ɛː]}}
| colspan="2" | &nbsp;
| colspan="2" | &nbsp;
|-
! nyílt
| colspan="2" | &nbsp;
| {{IPA|[a]}}
| {{IPA|[aː]}}
| colspan="2" | &nbsp;
|-
! kettőshangzók
| colspan="6" | ({{IPA|[au̯]}}), ({{IPA|[ɛu̯]}}), {{IPA|[ou̯]}}
|}
</div>

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

==Mássalhangzók==
A cseh mássalhangzók a következők:
<div align="center">
{| class="wikitable" style="text-align: center;"
! colspan="2" | &nbsp;
! Bilabiális
! Alveoláris
! Posztalveoláris
! Palatális
! Veláris
! Glottális
|-
! colspan="2" | Nazális
| {{IPA|[m]}}
| {{IPA|[n]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[ɲ]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! rowspan="2" | Plozíva
! zöngétlen
| {{IPA|[p]}}
| {{IPA|[t]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[c]}}
| {{IPA|[k]}}
| &nbsp;
|-
! zöngés
| {{IPA|[b]}}
| {{IPA|[d]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[ɟ]}}
| ({{IPA|[ɡ]}})
| &nbsp;
|-
! rowspan="2" | Affrikáta
! zöngétlen
| &nbsp;
| {{IPA|[t͡s]}}
| {{IPA|[t͡ʃ]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! zöngés
| &nbsp;
| ({{IPA|[d͡z]}})
| ({{IPA|[d͡ʒ]}})
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! rowspan="2" | Frikatíva
! zöngétlen
| ({{IPA|[f]}})
| {{IPA|[s]}}
| {{IPA|[ʃ]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[x]}}
| &nbsp;
|-
! zöngés
| {{IPA|[v]}}
| {{IPA|[z]}}
| {{IPA|[ʒ]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
| {{IPA|[ɦ]}}
|-
! rowspan="2" | Pergőhang
! egyszerű
| &nbsp;
| {{IPA|[r]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! frikatíva
| &nbsp;
| {{IPA|[r̝]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! colspan="2" | Approximáns
| &nbsp;
| {{IPA|[l]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[j]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
|}
</div>

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

==Az egyes betűk kiejtése==
A cseh nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.
<div align="center">
{| {{széptáblázat}}
! Betű<br />(kapcsolat)
! Név
! Helyzet
! Kiejtés
! Példák
|-
| '''A a'''
| ''á''
| &nbsp;
| {{IPA|[a]}}
| '''gramatika''' {{IPA|[ˈɡramaˌtɪka]}}
|-
| '''Á á'''
| ''dlouhé á''
| &nbsp;
| {{IPA|[aː]}}
| '''krátké''' {{IPA|[ˈkraːtkɛː]}}
|-
| &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''au'''<ref name="idegen">Csak idegen eredetű és hangutánzó szavakban fordulhat elő.</ref>
| &nbsp;
| &nbsp;
| {{IPA|[au̯]}}
| '''auto''' {{IPA|[ˈau̯to]}}
|-
| rowspan="3" | '''B b'''
| rowspan="3" | ''bé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[p]}}
| '''zub''' {{IPA|[zup]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''obchod''' {{IPA|[ˈopxot]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[b]}}
| '''ryba''' {{IPA|[ˈrɪba]}}
|-
| rowspan="2" | '''C c'''
| rowspan="2" | ''cé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[d͡z]}}
| '''Špicberky''' {{IPA|[ˈʃpɪd͡zbɛrkɪ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[t͡s]}}
| '''cena''' {{IPA|[ˈt͡sɛna]}}
|-
| rowspan="2" | '''Č č'''
| rowspan="2" | ''čé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[d͡ʒ]}}
| '''léčba''' {{IPA|[ˈlɛːd͡ʒba]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[t͡ʃ]}}
| '''článek''' {{IPA|[ˈt͡ʃlaːnɛk]}}
|-
| rowspan="5" | '''D d'''
| rowspan="5" | ''dé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[t]}}
| '''led''' {{IPA|[lɛt]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''hádka''' {{IPA|[ˈɦaːtka]}}
|-
| '''ě, i, í''' előtt, szláv eredetű szavakban
| {{IPA|[ɟ]}}
| '''dědeček''' {{IPA|[ˈɟɛdɛˌt͡ʃɛk]}}
|-
| '''ě, i, í''' előtt, ''nem'' szláv eredetű szavakban
| rowspan="2" | {{IPA|[d]}}
| '''diktatura''' {{IPA|[ˈdɪktaˌtura]}}
|-
| máskor
| '''týden''' {{IPA|[ˈtiːdɛn]}}
|-
| rowspan="3" | '''Ď ď'''
| rowspan="3" | ''ďé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[c]}}
| '''šeď''' {{IPA|[ʃɛc]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''buďto''' {{IPA|[ˈbucto]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɟ]}}
| '''obchoďák''' {{IPA|[ˈopxoˌɟaːk]}}
|-
| rowspan="2" | &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''dz'''<ref name="idegen" />
| rowspan="2" |
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| {{IPA|[t͡s]}}
| '''předzpěv''' {{IPA|[ˈpr̝̊ɛt͡spjɛf]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[d͡z]}}
| '''dzinkati''' {{IPA|[ˈd͡zɪŋkaˌcɪ]}}
|-
| rowspan="2" | &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''dž'''<ref name="idegen" />
| rowspan="2" |
| szó végén
| {{IPA|[t͡ʃ]}}
| '''bridž''' {{IPA|[brɪt͡ʃ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[d͡ʒ]}}
| '''džús''' {{IPA|[d͡ʒuːs]}}
|-
| '''E e'''
| ''é''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɛ]}}
| '''den''' {{IPA|[dɛn]}}
|-
| '''É é'''
| ''dlouhé é''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɛː]}}
| '''léto''' {{IPA|[ˈlɛːto]}}
|-
| rowspan="3" | '''Ě ě'''<ref>Csak '''b, d, f, m, n, p, t, v''' után állhat.</ref>
| rowspan="3" | ''ije'' vagy<br />''é s háčkem''
| '''d, n, t''' után
| {{IPA|[ɛ]}}<ref name="lagyit">Az előtte álló '''d, n, t''' mássalhangzót meglágyítja.</ref>
| '''někdo''' {{IPA|[ˈɲɛɡdo]}}
|-
| '''b, f, p, v''' után
| {{IPA|[jɛ]}}
| '''pět''' {{IPA|[pjɛt]}}
|-
| '''m''' után
| {{IPA|[ɲɛ]}}
| '''náměští''' {{IPA|[ˈnaːmɲɛˌʃciː]}}
|-
| &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''eu'''<ref name="idegen" />
| &nbsp;
| &nbsp;
| {{IPA|[ɛu̯]}}
| '''Europa''' {{IPA|[ˈɛu̯roˌpa]}}
|-
| rowspan="2" | '''F f'''<ref name="idegen" />
| rowspan="2" | ''ef''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[v]}}
| '''afghánsky''' {{IPA|[ˈafɡaːnˌskɪ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[f]}}
| '''fáček''' {{IPA|[ˈfaːt͡ʃɛk]}}
|-
| rowspan="2" | '''G g'''<ref name="idegen" />
| rowspan="2" | ''gé''
| szó végén
| {{IPA|[k]}}
| '''biolog''' {{IPA|[ˈbɪ.oˌlok]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɡ]}}
| '''algebra''' {{IPA|[ˈalɡɛbˌra]}}
|-
| rowspan="3" | '''H h'''
| rowspan="3" | ''há''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[x]}}
| '''vrh''' {{IPA|[vr̩x]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''knihtisk''' {{IPA|[ˈkɲɪxtɪsk]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɦ]}}
| '''oliheň''' {{IPA|[ˈolɪˌɦɛɲ]}}
|-
| rowspan="2" | '''Ch ch'''
| rowspan="2" | ''chá''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ɦ]}} / {{IPA|[ɣ]}}<ref>Beszélőtől függően mindkét alak előfordul.</ref>
| '''abych byl''' {{IPA|[ˈabɪɦˌbɪl]}} / {{IPA|[ˈabɪɣˌbɪl]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[x]}}
| '''dech''' {{IPA|[dɛx]}}
|-
| rowspan="2" | '''I i'''<ref name="i">Csak '''b, c, č, d, f, j, l, m, n, p, ř, s, š, t, v, z, ž''' után állhat.</ref>
| rowspan="2" | ''í'' vagy<br />''měkké í''
| magánhangzó előtt
| {{IPA|[ɪj]}}<ref name="lagyit"/><ref>Nem alkot kettőshangzót!</ref>
| '''historie''' {{IPA|[ˈɦɪstoˌrɪjɛ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɪ]}}<ref name="lagyit"/>
| '''čeština''' {{IPA|[ˈt͡ʃɛʃcɪˌna]}}
|-
| '''Í í'''<ref name="i"/>
| ''dlouhé í'' vagy<br />''dlouhé měkké í''
| &nbsp;
| {{IPA|[iː]}}<ref name="lagyit"/>
| '''blízko''' {{IPA|[ˈbliːsko]}}
|-
| rowspan="2" | '''J j'''
| rowspan="2" | ''jé''
| szó elején mássalhangzó előtt
| {{IPA|—}}
| '''jmenovat''' {{IPA|[ˈmɛnoˌvat]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[j]}}
| '''děj''' {{IPA|[ɟɛj]}}
|-
| rowspan="2" | '''K k'''
| rowspan="2" | ''ká''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ɡ]}}
| '''někdy''' {{IPA|[ˈɲɛɡdɪ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[k]}}
| '''která''' {{IPA|[ˈktɛraː]}}
|-
| rowspan="2" | '''L l'''
| rowspan="2" | ''el''
| magánhangzót nem tartalmazó szótagban
| {{IPA|[l̩]}}
| '''plný''' {{IPA|[ˈpl̩niː]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[l]}}
| '''guláš''' {{IPA|[ˈɡulaːʃ]}}
|-
| rowspan="3" | '''M m'''
| rowspan="3" | ''em''
| '''f, v, w''' előtt
| {{IPA|[ɱ]}}
| '''symfonik''' {{IPA|[ˈsɪɱfoˌnɪk]}}
|-
| a '''sedm''' és '''osm''' szavakban
| {{IPA|[m̩]}} / {{IPA|[um]}}<ref>Eredetileg szótagképző {{IPA|[m̩]}}-mel ejtették ezeket a szavakat, azonban újabban terjed az {{IPA|[um]}}-os ejtésmód.</ref>
| '''sedm''' {{IPA|[ˈsɛdm̩]}} / {{IPA|[ˈsɛdum]}}<br />'''osm''' {{IPA|[ˈosm̩]}} / {{IPA|[ˈosum]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[m]}}
| '''změna''' {{IPA|[ˈzmɲɛna]}}
|-
| rowspan="5" | '''N n'''
| rowspan="5" | ''en''
| '''f, v''' előtt
| {{IPA|[ɱ]}}
| '''brnkat''' {{IPA|[ˈbr̩ŋkat]}}
|-
| '''k, g, q''' előtt
| {{IPA|[ŋ]}}
| '''konerence''' {{IPA|[ˈkoɱfɛˌrɛnt͡sɛ]}}
|-
| '''ě, i, í''' előtt, szláv eredetű szavakban
| {{IPA|[ɲ]}}
| '''parník''' {{IPA|[ˈparɲiːk]}}
|-
| '''ě, i, í''' előtt, ''nem'' szláv eredetű szavakban
| rowspan="2" | {{IPA|[n]}}
| '''vulkanit''' {{IPA|[ˈvulkaˌnɪt]}}
|-
| máskor
| '''písmeno''' {{IPA|[ˈpiːsmɛˌno]}}
|-
| '''Ň ň'''
| ''eň''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɲ]}}
| '''oheň''' {{IPA|[ˈoɦɛɲ]}}
|-
| '''O o'''
| ''ó''
| &nbsp;
| {{IPA|[o]}}
| '''jako''' {{IPA|[ˈjako]}}
|-
| '''Ó ó'''<ref name="idegen"/>
| ''dlouhé ó''
| &nbsp;
| {{IPA|[oː]}}
| '''móda''' {{IPA|[ˈmoːda]}}
|-
| &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''ou'''<ref>Nem állhat szó elején. Ragozás közben általában '''ú'''-val vagy '''ů'''-val váltakozik.</ref>
| &nbsp;
| &nbsp;
| {{IPA|[ou̯]}}
| '''dlouhý''' {{IPA|[ˈdlou̯ɦiː]}}
|-
| rowspan="2" | '''P p'''
| rowspan="2" | ''pé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[b]}}
| '''krepdešín''' {{IPA|[ˈkrɛbdɛˌʃiːn]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[p]}}
| '''písmeno''' {{IPA|[ˈpiːsmɛˌno]}}
|-
| '''Q q'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy '''u''' betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően '''k'''-val vagy '''kv'''-vel helyettesítik.</ref>
| ''kvé''
| &nbsp;
| {{IPA|[k]}} / {{IPA|[kv]}}<ref>Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kv]-vel ejtik.</ref>
| '''tequila''' {{IPA|[ˈtɛkɪˌla]}}<br />'''sequel''' {{IPA|[ˈsɛkvɛl]}}
|-
| rowspan="2" | '''R r'''
| rowspan="2" | ''er''
| magánhangzót nem tartalmazó szótagban
| {{IPA|[r̩]}}
| '''srdce''' {{IPA|[ˈsr̩t.t͡sɛ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[r]}}
| '''originál''' {{IPA|[ˈorɪˌɡɪnaːl]}}
|-
| rowspan="3" | '''Ř ř'''
| rowspan="3" | ''řé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[r̝̊]}}
| '''duchař''' {{IPA|[ˈduxar̝̊]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' mellett
| '''třpyt''' {{IPA|[tr̝̊pɪt]}}<br />'''kříž''' {{IPA|[kr̝̊iːʃ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[r̝]}}
| '''čeřen''' {{IPA|[ˈt͡ʃɛr̝ɛn]}}
|-
| rowspan="3" | '''S s'''
| rowspan="3" | ''es''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| rowspan="2" | {{IPA|[z]}}
| '''prosba''' {{IPA|[ˈprozba]}}
|-
| néhány idegen eredetű szóban
| '''feminismus''' {{IPA|[ˈfɛmiˌnɪzmus]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[s]}}
| '''prosím''' {{IPA|[ˈprosiːm]}}
|-
| rowspan="2" | &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''sh'''
| rowspan="2" |
| a történelmi Csehország (Bohémia) területén
| {{IPA|[sx]}}
| '''shoda''' {{IPA|[ˈsxoda]}}
|-
| Morvaország területén
| {{IPA|[zɦ]}}
| '''shoda''' {{IPA|[ˈzɦoda]}}
|-
| rowspan="2" | '''Š š'''
| rowspan="2" | ''eš''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ʒ]}}
| '''váš den''' {{IPA|[ˈvaːʒˌdɛn]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ʃ]}}
| '''déšť''' {{IPA|[dɛːʃc]}}
|-
| rowspan="2" | '''T t'''
| rowspan="2" | ''té''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[d]}}
| '''rentgen''' {{IPA|[ˈrɛndɡɛn]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[t]}}
| '''tvrdý''' {{IPA|[ˈtvr̩diː]}}
|-
| rowspan="2" | '''Ť ť'''
| rowspan="2" | ''ťé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ɟ]}}
| '''ať brzy''' {{IPA|[ˈaɟˌbr̩zɪ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[c]}}
| '''křišťál''' {{IPA|[ˈkr̝̊ɪʃcaːl]}}
|-
| '''U u'''
| ''ú''
| &nbsp;
| {{IPA|[u]}}
| '''klučit''' {{IPA|[ˈklut͡ʃɪt]}}
|-
| '''Ú ú'''<ref>Általában csak első szótagban található szláv eredetű szavakban. Idegen eredetű, valamint hangutánzó szavakban bármelyik szótagban állhat.</ref>
| ''dlouhé ú''
| &nbsp;
| {{IPA|[uː]}}
| '''túje''' {{IPA|[ˈtuːjɛ]}}
|-
| '''Ů ů'''<ref>Nem állhat szó elején. Utolsó szótagban azt is jelzi, hogy az '''ú''' betű ragozás közben '''o'''-ra változik.</ref>
| ''ů s kroužkem''
| &nbsp;
| {{IPA|[uː]}}
| '''hnůj''' {{IPA|[ɦnuːj]}}
|-
| rowspan="3" | '''V v'''
| rowspan="3" | ''vé'' vagy<br />''jednoduché vé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[f]}}
| '''chlév''' {{IPA|[xlɛːf]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''borůvka''' {{IPA|[ˈboruːfˌka]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[v]}}
| '''obleva''' {{IPA|[ˈoblɛˌva]}}
|-
| '''W w'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában '''v'''-vel vagy '''u'''-val helyettesítik.</ref>
| ''dvojité vé''
| &nbsp;
| {{IPA|[v]}} / {{IPA|[u̯]}}<ref>Általában {{IPA|[v]}}-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.</ref>
| '''wolfram''' {{IPA|[ˈvolfram]}}<br />'''bowling''' {{IPA|[ˈbou̯lɪŋk]}}
|-
| rowspan="2" | '''X x'''<ref name="idegen"/>
| rowspan="2" | ''iks''
| szó eleji '''ex-'''-ben, magánhangzók előtt
| {{IPA|[gz]}}
| '''exemplář''' {{IPA|[ˈɛgzɛmˌplaːr̝̊]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[c]}}
| '''bisexuál''' {{IPA|[ˈbɪsɛkˌsu.aːl]}}
|-
| '''Y y'''<ref name="y">Csak '''b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z''' után állhat.</ref>
| ''ý'' vagy<br />''ypsilon'' vagy<br />''krátké tvrdé í''
|
| {{IPA|[ɪ]}}<ref name="nemlagyit">Nem lágyítja az előtte álló '''d, n, t'''-t.</ref>
| '''blyštět''' {{IPA|[ˈblɪʃcɛt]}}
|-
| '''Ý ý'''<ref name="y"/>
| ''dlouhé ý'' vagy<br />''dlouhé ypsilon'' vagy<br />''dlouhé tvrdé í''
|
| {{IPA|[iː]}}<ref name="nemlagyit"/>
| '''arkýř''' {{IPA|[ˈarkiːr̝̊]}}
|-
| rowspan="3" | '''Z z'''
| rowspan="3" | ''zet''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[s]}}
| '''kněz''' {{IPA|[kɲɛs]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''rozpad''' {{IPA|[ˈrospat]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[z]}}
| '''fazolka''' {{IPA|[ˈfazolˌka]}}
|-
| rowspan="3" | '''Ž ž'''
| rowspan="3" | ''žet''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[ʃ]}}
| '''kéž''' {{IPA|[kɛːʃ]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''jakožto''' {{IPA|[ˈjakoʃˌto]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ʒ]}}
| '''hýždě''' {{IPA|[ˈhiːʒɟɛ]}}
|}
</div>

==Megjegyzések==
*A '''dz''' és '''dž''' betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő, ezért nem részei az ábécének, és ezért nincs nevük sem. A kettőshangzók sem részei az ábécének.
*A '''ď, ň, ť''' betűk után nem állhat '''ě, i, í''' betű, helyesírásilag ilyenkor '''d, n, t''' + '''ě, i, í''' kapcsolatokat használnak.
*Az '''i'''/'''y''' és '''í'''/'''ý''' betűpárok kiejtése egyforma, rendre {{IPA|[ɪ]}} és {{IPA|[iː]}}, azonban az '''i, í''' betűk meglágyítják az előttük álló '''d, n, t''' betűket, így kiejtésük {{IPA|[ɟ]}}, {{IPA|[ɲ]}}, {{IPA|[c]}} lesz, addig az '''y, ý''' nem. Helyesírási szempontból '''g, h, ch, k, r''' betűk után csak '''y'''/'''ý''' állhat, '''č, j, ň, ř, š, ž''' után csak '''i'''/'''í''', míg '''b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z''' után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl. '''pil''' {{IPA|[pɪl]}} – ''ivott'', '''pyl''' {{IPA|[pɪl]}} – ''hímpor''; '''míti''' {{IPA|[ˈmiːtɪ]}} – ''bírni, birtokolni'', '''mýti''' {{IPA|[ˈmiːtɪ]}} – ''mosni''). Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: '''kilo''' {{IPA|[ˈkɪlo]}}.
*Az '''ou''' az egyetlen eredeti cseh kettőshangzó. Az '''au''' és '''eu''' is megtalálható a nyelvben, de csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
*Az '''ř''' kiejtését a külföldiek gyakran egyszerűen {{IPA|[r͡ʒ]}}-vel helyettesítik, ez azonban nem javasolt, hiszen a csehben is van '''rž''' kapcsolat, egyes esetekben ez zavart is okozhat: '''řát''' {{IPA|[r̝aːt]}} ''(rend)'' – '''ržát''' {{IPA|[r͡ʒaːt]}} ''(nyerít)''.
*Ha két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor nem ejtjük hosszan őket: '''měkký'''{{IPA|[mɲɛkiː]}}. Ez alól kivétel, ha a kettőzésnek értelemmegkülönböztető szerepe van: '''nejjasnější''' {{IPA|[ˈnɛjːasˌɲɛjʃiː]}} ''(a legtisztább)'' – '''nejasnější''' {{IPA|[ˈnɛjasˌɲɛjʃiː]}} ''(homályosabb)''.
*Mássalhangzó-torlódásokban gyakran kiejtenek egy homályos hangot az összetorlódott mássalhangzók között, ezzel könnyítve az ejtést: '''lpět''' {{IPA|[lə̯̆ˈpjɛt]}}.
*A torokzár nem önálló fonéma a cseh nyelvben de megjelenhet olyankor, amikor például hangsúlyozni akarjuk a szótaghatárt összetett szavakban: '''používat''' {{IPA|[ˈpoʔuʒiːˌvat]}}, '''trojúhelník''' {{IPA|[ˈtrojʔuːˌɦɛlɲiːk]}}.
*A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: '''leckdo''' {{IPA|[ˈlɛd͡zɡdo]}}; '''příjezd''' {{IPA|[ˈpr̝̊iːjɛst]}}.
*A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő cseh hangokkal ejtik: '''café''' {{IPA|[ˈkafɛː]}}; '''briefing''' {{IPA|[ˈbriːfɪŋk]}}; '''copyright''' {{IPA|[ˈkopɪˌrajt]}}; '''know-how''' {{IPA|[ˈnou̯ˌɦau̯]}}.

==A hangsúly==
A cseh szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: '''nejkrásnější''' {{IPA|[ˈnɛjkraːsˌɲɛjʃiː]}}. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: '''nejzelenější''' {{IPA|[ˈnɛjzɛlɛˌɲɛjʃiː]}}.

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így azzal egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: '''do Prahy''' {{IPA|[ˈdopraˌɦɪ]}}.

==Nyelvjárási különbségek==
Három nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg a cseh nyelvben, ezek a ''bohémiai cseh'', a ''morva cseh'' és a legkisebb a ''lach nyelvjárás''. Ez utóbbi már átmenet a cseh és a sziléziai nyelv között. A nyelvjárások hangtani eltérései általában írásban is megjelennek, így ezek könnyen elismerhetők és így egyszerűen kiejthetők.
*A bohémiai és a morva csehre is jellemző, hogy '''é''' helyett '''í'''/'''ý'''-t használnak: '''létat''' → '''lítat''', de a morva csehben ez a jelenség megvan fordítva is: '''ryba''' → '''reba'''.
*A bohémiai cseh a hosszú '''í'''/'''ý'''-k helyén egy saját kettőshangzót, egy {{IPA|[ɛɪ̯]}}-t mond, amit írásban általában '''ej'''-jel elölnek: '''mlín''' {{IPA|[mliːn]}} → '''mlejn''' {{IPA|[mlɛɪ̯n]}}. Ezen a nyelvterületen az '''o'''-val kezdődő szavakat {{IPA|[vo]}}-val ejtik: '''oči''' {{IPA|[ˈvot͡ʃɪ]}}.
*A morva csehben a rövid '''i''' kiejtése {{IPA|[i]}}, mint a magyar nyelvben is. Az '''u''' helyett itt '''o''', az '''ou''' helyett pedig '''ó''' található: '''ruka''' → '''roka''', '''mouka''' → '''móka'''.
*A lach nyelvjárásban megkülönböztetik a kemény és a lágy '''l'''-et, ez utóbbit '''l'''-lel, míg a kemény változatát '''ł'''-lel írják (kiejtése {{IPA|[w]}}, mint a lengyelben). A helyesírásban gyakran '''w'''-t használnak a '''v''' betű helyett. Itt sokkal kevesebb a hosszú magánhangzó, általában a hosszú hang rövid változatával helyettesítik ezeket: '''nosových''' → '''nosowych'''.

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

==Források==
* {{CitLib |szerző=Sipos István |szerző2=Bena Laopold |cím=Cseh nyelvkönyv |alcím=tanfolyamok és magántanulók számára |kiadás=4. kiadás |hely=Budapest |kiadó=Tankönyvkiadó |év=1967 |sorozat=Tanuljunk nyelveket! |oldal=5-9 |elér=2019-08-18 |nyelvkód=hu }}
* {{CitWeb |url=http://journals.cambridge.org/abstract_S0025100312000102 |szerző=Šárka Šimáčková |szerző2=Václav Jonáš Podlipský |szerző3=Kateřina Chládková |cím=Czech spoken in Bohemia and Moravia |nyelvkód=en |hely=Cambridge |kiadó=Cambridge University Press |év=2012 |oldal=225-232 |elér=2019-08-18 |formátum=PDF |doi=10.1017/S0025100312000102 }}