„Hengerlés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Az alakítást végző forgó hengerek a [[hengerállvány]]ban helyezkednek el. Az adott termék hengerlésére telepített – egy vagy több hengerállványból álló – egységet [[hengersor]]nak nevezik. A hengersorhoz egyéb, olyan műveleteket végző egységek is kapcsolódnak, amik nélkül a hengersor nem tud dolgozni (pl. a darabot felmelegítő és lehűtő egységek, a kikészítő és hőkezelő részlegek). Ennek a komplexumnak ''hengermű'' a neve.
A hengerelt termékek alak- és méretválasztéka rendkívül változatos. A méretek alsó határát az akár 0,007 mm vastagságú hengerelt fóliák, felső határát pedig az 1 méter körüli gerincmagasságú <tt>'''I'''</tt>-tartók képviselik. A hengerlést végezhetik melegen és hidegen, de az alakítás első fázisa mindig
A hengerelt termékeket, illetve eljárásokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. A hengerelt anyag [[újrakristályosodási hőmérséklet]]e alapján megkülönböztetnek:{{refhely|Dévényi 1969|11. oldal}}
13. sor:
A hengerelt darab alakja szerinti felosztás:{{refhely|Kiss Ervin 1987|56–58. oldal}}
* rúd- és idomacélok, hengerhuzalok;
* lapos
* varrat nélküli csövek.
20. sor:
Az '''idomacélok''' szelvényét általában különböző betűk alakjához hasonlítják (<tt>'''L''', '''I''', '''U''', '''T''', '''Z'''</tt>). Gyakran közéjük sorolják a vasúti és egyéb síneket is.
A '''hengerhuzalok'''
'''Lapos
A '''varrat nélküli csövek''' hengerlése speciális, a hengerlés általános módszereitől eltérő eljárás, ez a [[csőhengerlés]].
| |||