„Vihar Judit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
| felsőoktatási munkahely2 =[[Károli Gáspár Református Egyetem]] Bölcsészettudományi Kara, Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete, Japanológia Tanszék
| felsőoktatási beosztás2 =egyetemi docens (1996– )
| kutatóintézeti munkahely =ELTE[[Miskolci BTKBölcsész ÖsszehasonlítóEgyesület]] Irodalomtörténeti(MBE) Nagy Lajos Király Magánegyeteme Japán Nyelv és Művelődéstörténet Tanszék
| kutatóintézeti beosztás =egyetemi docenstanszékvezető (1996–20081991–1992)
| jelentős munkái =A japán irodalom rövid története (1994)
| tudományos publikációk száma =291
26. sor:
| honlap =
}}
'''Vihar Judit''' ([[Budapest]], [[1944]]. [[augusztus 28.]] –) irodalomtörténész, műfordító, [[haiku]]költő, nyugalmazott [[Beosztás (felsőoktatás)|főiskolai tanár]]. Nevéhez olyan neves [[japán nyelv]]ű művek magyarra fordítása köthető, mint [[Óe Kenzaburó]] [[Irodalmi Nobel-díj|Nobel-díjas]] regénye, a ''Futball-lázadás'' vagy [[Macuo Basó]] verses útinaplója, az ''Észak ösvényein'' című könyv. [[1991]]-túl [[1992]]-ig a [[Miskolci Bölcsész Egyesület]] (MBE) Nagy Lajos Király Magánegyeteme Japán Nyelv és Művelődéstörténet Tanszékének vezetője. [[Vihar Béla]] [[József Attila-díj]]as költő lánya, [[Widder Félix Bódog]] festőművész unokája, valamint a hagyatékuk kezelője. Első férje [[Mártonfi Ferenc]] sinológus nyelvész volt, gyermekük [[Mártonfi Attila]] nyelvész.
 
== Családja ==
37. sor:
1962-ben érettségizett az [[ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola]] diákjaként. 1963–1968 között az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-japán szakos hallgatója volt. 1968–1975 között az [[ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola]] tanára volt. 1975-től az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar oktatója, 1988–2003 között az orosz nyelv és irodalom tanszékvezető docense, 2003 óta főiskolai tanára.
 
[[1990]] óta a Japán Stúdiumok Alapítvány elnöke.
[[1990]] óta a Japán Stúdiumok Alapítvány elnöke. 1996 óta a [[Károli Gáspár Református Egyetem]]en haiku költészetet, japán irodalmat és műfordítást tanít. [[2001]] óta a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, három alkalommal választották újra, és most is annak elnöke. Mint elnök nagyon sok programot szervez a japán kultúrával kapcsolatban.
 
[[1991]]-túl [[1992]]-ig a [[Miskolci Bölcsész Egyesület]] (MBE) Nagy Lajos Király Magánegyeteme Japán Nyelv és Művelődéstörténet Tanszékének vezetője.<ref>{{cite book|author=Gyárfás Ágnes (szerk.)|last=|first=|title= Miskolci Bölcsész Egyesület|others=|volume= 85|location=Miskolc|publisher= Miskolci Bölcsész Egyesület|pages=|year=1989|url=https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/363511/default/doc_url/Miskolci_Blcssz_Egyeslet.pdf |accessdate=2019-8-18|language= magyar}}</ref>
 
[[1990]] óta a Japán Stúdiumok Alapítvány elnöke. 1996 óta a [[Károli Gáspár Református Egyetem]]en haiku költészetet, japán irodalmat és műfordítást tanít. [[2001]] óta a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, három alkalommal választották újra, és most is annak elnöke. Mint elnök nagyon sok programot szervez a japán kultúrával kapcsolatban.
 
[[2000]]-ben részt vett a London–Oxford Világ Haiku Fesztiválon, [[2002]]-ben pedig egy [[haiku]]költőkből álló nemzetközi csoporttal végigjárta az ''Oku no hoszomicsi''-t, [[Macuo Basó]]: „Észak ösvényein” című műve fordításakor, amely megegyezett Basó [[1689]]. [[május 16.|május 16]]-án kezdődő, 150 napig tartó vándorútjával, azt ismételte meg, és amelyről az [[NHK]] forgatócsoportja filmet készített. [[Akita (Kumamoto)|Akitában]] a Világ Haiku Találkozón angol nyelvű haiku kategóriában első lett. [[2000]]-ben a Magyar–Japán Baráti Társaságon belül megalapította a Haiku klubot, amely évente négy alkalommal gyűlik össze híres japán haikukat olvasni és haikukat írni. [[2013]]-ban elindította Magyarországon a Magyar Haikunapot, melyet évente áprilisban ünnepelnek meg főként [[Budapest]]en, de a nagyobb városokban is. A japán irodalom számos remekét fordította magyarra, így többek között a [[Irodalmi Nobel-díj|Nobel-díjas]] [[Óe Kenzaburó]], [[Akutagava Rjúnoszuke]], valamint [[Nacume Szószeki]] műveit.
80 ⟶ 84 sor:
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom||nyelvészet||Nyelvek||Kelet-Ázsia|–|Miskolc|–}}
 
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]