Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
 
=== Alsóhámor ===
[[Alsóhámor (Hodrushámor)|Alsóhámor]] területén már a [[bronzkor]]ban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt megtalált bronzkori eszközök, melyek a [[lausitzi kultúra|lausitzi kultúrához]] kapcsolhatók. A falu első említése [[1391]]-ből származik, a közeli [[Revistye]] várának tartozék faluja volt. Ekkor már 13 portája állt, mintegy 110 lakossal. Lakói – mint azt neve is mutatja – a közeli bányákból származó ércek feldolgozásával, megmunkálásával foglalkoztak. [[1663]]-ban a török rajtaütött a településen és feldúlta azt. [[1664]]-ben a [[zsarnóca]]i csatában az újabb török támadás kudarcot vallott és ezután már nem veszélyeztette tovább a falut.
 
[[1713]]-ban felépült a falu fatemploma, melyet [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] tiszteletére szenteltek és csaknem száz évig szolgált az istentiszteletek céljára. [[1744]]-ben Klucska Kristóf a Szűzanya tiszteletére fakápolnát épített, melyet [[1788]]-ban kőtemplommá építettek át. [[1894]]-ben a régi fatemplom helyén épült fel a település mai temploma. A település gyors fejlődését a bányászati tevékenység fellendülésének köszönhette. [[1752]]-ben egy gazdag holland nemes, Jan Joseph Geramb települt Selmecbányára és a század végén megalapította a Geramb bányászati egyesülést. A társaság később az ország legnagyobb bányászati vállalkozásává nőtte ki magát. A 19. század közepén már 1400 dolgozója volt. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején a ''Sandrik'' gyár felépülése jelentett sokat a községnek. Az gyárat [[1895]]-[[1896|96]]-ban építették és ezüst, valamint fémfeldolgozással, használati tárgyak és ezüstékszerek, dísztárgyak készítésével foglalkozott.
148 606

szerkesztés