Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Német származású vasműves, aki a szakma mesterfogásait testvérével, [[Fazola Lénárd]]dal együtt Würzburgban, [[Georg Oegg]] udvari lakatosmestertől tanulta. A testvérek egy ideig vándoroltak [[Európa|Európában]], majd Magyarországon telepedtek meg. Amikor ideértek, Henrik mindössze huszonnyolc éves volt, de a szakmáját már olyan magas szinten művelte, hogy [[Barkóczy Ferenc (érsek)|Barkóczy Ferenc]] egri püspök, [[Heves vármegye|Heves megye]] főispánja [[Eger]]be hívta, és megbízta az épülő [[megyeháza (Eger)|vármegyeháza]] kovácsoltvas kapuinak, illetve díszeinek elkészítésével és más lakatosmunkákkal.
 
[[Fájl:Fazola Siremlek 02.jpg|bélyegkép|Fazola Henrik síremléke a [[Felsőhámor (Miskolc)|felsőhámor]]i temetőben. Seregi György munkája]]
Működése eredményeként nagy vagyonra tett szert, amiből egy vasművet akart alapítani Eger közelében. A [[Mátra]] és a [[Bükk-vidék]] területén folytatott bányakutatásait siker koronázta. A Bükkben feltárt vasérctelepekre alapozva vasgyártáshoz fogott a Garadna és a [[Szinva]] patakok völgyében [[1765]]-től létesített vashámorokban. [[1767]]-ben a [[Jászó]]ban székelő Bányamesteri Hivatal engedélyével újabb ércbányákat nyitott [[Parád]]on és [[Gyöngyösoroszi]]ban, [[1769]]-ben [[Uppony]]ban. 1767-ben megházasodott, egy ''Linczin Anna Mária'' nevű módos özvegyet vett el, aki azonban öt év múlva meghalt. [[1768]]-ban Egerbe hívta öcsét, [[Fazola Lénárd|Lénárdot]], és rábízta a kovácsüzem vezetését, hogy ő a kohászkodás előkészítésével foglalkozhasson.
 
148 575

szerkesztés