Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Az [[Alsó-hegy]] fennsíkján, [[Bódvaszilas]] központjától északra, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, fokozottan védett területen, erdőben, egy [[töbör]] északi oldalában nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy bejárata. A helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének a feltüntetése nélkül. A Soltész-zsombolytól nem messze, délnyugatra van az [[Iker-zsomboly]] bejárata.
 
Nagy átmérőjű zsomboly. [[Középső triász]], wettersteini [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.
 
Előfordul az irodalmában ''Három lány-barlang'' (Hegedűs 1979), ''Három lány-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Három-lány-zsomboly'' (KósaHegedűs, 1992Csernavölgyi, Molnár 1977), ''Három tány-zsomboly'' (Vlk 2019), ''S-19'' (Kósa 1992), ''Soltész-lik'' (Kordos 1984), ''Soltészlik-zsomboly'' (Bajomi 1977), ''Soltész-luka'' (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), ''Soltész-lyuka'' (Bertalan 1976), ''Soltészlyuka'' (Kósa 1969), ''Soltész lyuka-zsomboly'' (Kósa 1992) és ''Soltész-lyuka-zsomboly'' (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A ''Soltész-zsomboly'' név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.
 
== Kutatástörténet ==
 
Régóta ismert barlang. 1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.
 
[[Bertalan Károly]]nak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és [[Bertalan Károly]] hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977.-ben évikitöltött [[Karsztszpeleográfiai ésterepjelentés Barlang]]banszerint, megjelentamely tanulmányábanegy Bajomi1973. Dánieljúniusi aterepbejáráson biológiailag feldolgozás alatt állóalapul, magyarországiaz barlangokalaprajzi közéhossza sorolta.hat 1978-banméter, a Tektonikhossza Barlangkutatóa Csoportvalóságban készített18 egy fényképetméter, amelyen a barlangvízszintes látható.kiterjedése Ahat fényképméter bekerültés aza évesfüggőleges jelentésükbe.kiterjedése Az15 1984-benméter. megjelent,A „Magyarországkörülbelül barlangjai”485 címűméter könyv[[tengerszint országosfeletti barlanglistájábanmagasság]]ban szerepelnyíló, anedves nevezsombolyban kétbeleesett névváltozatávalállatok, együttkutya, ésőz, egy térképen van a helye feltüntetvenyúl, valamintszarvas ottcsontok vanvannak. a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló,Cseppkő magyarországifigyelhető barlangokmeg közöttbenne.
 
Az 1977. évi [[Karszt és Barlang]]ban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített egy fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves jelentésükbe. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.
 
Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt a [[Világörökség]] része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Soltész-zsomboly a 41. legmélyebb a 12 méteres mélységével.
* Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00026/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_SI_035-038.pdf ''A review of the fauna of Hungarian caves.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. Special Issue. 36. old.
* [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat, 1976. A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.
* Csernavölgyi László – [[Hegedűs Gyula (agrármérnök)|Hegedűs Gyula]] – Molnár András: ''Szpeleográfiai terepjelentés.'' Kézirat. Budapest, 1977. január 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Hegedűs Gyula (agrármérnök)|Hegedűs Gyula]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1978/vm_tektonik_1978.pdf ''A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése.''] Kézirat. Budapest, 1979. január 26. 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Koleszár Krisztián: [https://web.archive.org/web/20160201181612/http://barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=851&Itemid=85 ''Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet.''] Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. Az elülső borító belső oldala. {{ISBN|963-219-995-2}}
163 691

szerkesztés