Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Előzmények ==
 
Az [[1935-ös választások]]on [[Andaházi Kasnya Béla]] volt az ellenzéki [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]] jelöltje az Endrődöt is magába foglaló választókerületben, ő volt az egyetlen esélyes kihívója a kormánypárt jelöltjének. A kampány során a választókerületéhez tartozó valamennyi településen választási gyűlést kívánt tartani, melyek engedélyezése első fokon az illetékes [[járás]]i [[főszolgabíró]] hatásköre volt. A [[Gyomai járás]]ban a főszolgabíró, Pálka Pál - éppúgy, mint máshol is - kormánypárti volt és minden lehető módon akadályozni próbálta az esélyes ellenzéki jelölt választási kampányát. Ezért Andaházi három gyűlését egyetlen délutánra engedélyezte [[Március 20.|március 20]]-ára. A jelöltnek 1 órakor [[Hunya|Hunyán]], 3-kor [[Kondoros]]on, majd 4-kor Endrődön kellett volna beszédet tartania. Ez a közlekedési lehetőségek miatt önmagában is lehetetlen lett volna, azonban Endrődön a gyűlés publikálását is megakadályozták, ezért csupán a jelölt saját röpcédulái tájékoztattak róla, így az érdeklődőknek nem állt rendelkezésére biztos információ az eseményről. A gyűlést az endrődi községháza udvarára végül is fél négyre hirdette meg a hivatal, hogy Andaházi bizonyosan ne érhessen oda Kondorosról.
A [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[kormányzó]]val baráti viszonyt ápoló [[Gömbös Gyula]], aki 1932 óta volt [[miniszterelnök]], igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az [[országgyűlés]]ből. 1935-ben elérte, hogy a kormányzó feloszlassa a parlamentet, majd a csalásokban és terrorban bővelkedő választásokon igyekezett visszaszorítani az ellenzéki FKgP-t is, sikerrel, így a mandátumok 70%-át pártja szerezte meg az újjáalakuló parlamentben.<ref>[http://www.tortenelemklub.hu/?tema=94 Történelemklub.hu]</ref>
 
Az eredmény kialakításában a szokásos választási csalások és kormányprivilégiumok felhasználása – az ellenzék ajánlási íveinek visszautasítása, a választók közvetlen befolyásolása, a hatalmas kampánypénzek, a rádiónak, mint propagandaeszköznek a monopolizálása – jelentős szerepet játszott. Az ellenzék szinte minden árnyalata egyetértett abban, hogy ezen a választáson történt a legtöbb törvénysértés és csalás. A legdurvább eset [[Tarpa|Tarpán]] történt, ahol Gömbös a hozzá csatlakozni nem akaró [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] ellenében olyan személyt választatott meg képviselőnek, akiről utóbb kiderült, hogy nemcsak a neve hamis, hanem még választójoggal sem lett volna szabad rendelkeznie. Minden addiginál nagyobb számban, összesen 38 mandátumot támadtak meg petícióval, s ebből 17-nél a [[Közigazgatási Bíróság]] az eredményt megsemmisítette. Ennek ellenére nem írható minden a közigazgatási apparátus<ref>A közigazgatási apparátus legfontosabb helyi vezetői vidéken a járási közigazgatás élén álló főszolgabírók voltak.</ref> közreműködésének számlájára. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy Gömbös viszonylagos népszerűségének, a reformretorika sikerének köszönhetően egy „tiszta” választáson is többséget szerzett volna.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/17.html Magyarország a XX. században. I. kötet 91-94. oldal.]</ref>
[[File:Gombos Gyula.png|thumb|right|GÖmbös Gyula]]
 
== Az események ==
 
Az [[1935-ös választások]]on [[Andaházi Kasnya Béla]] volt az ellenzéki [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]] jelöltje az Endrődöt is magába foglaló választókerületben, ő volt az egyetlen esélyes kihívója a kormánypárt jelöltjének. A kampány során a választókerületéhez tartozó valamennyi településen választási gyűlést kívánt tartani, melyek engedélyezése első fokon az illetékes [[járás]]i [[főszolgabíró]] hatásköre volt. A [[Gyomai járás]]ban a főszolgabíró, Pálka Pál - éppúgy, mint máshol is - kormánypárti volt és minden lehető módon akadályozni próbálta az esélyes ellenzéki jelölt választási kampányát. Ezért Andaházi három gyűlését egyetlen délutánra engedélyezte [[Március 20.|március 20]]-ára. A jelöltnek 1 órakor [[Hunya|Hunyán]], 3-kor [[Kondoros]]on, majd 4-kor Endrődön kellett volna beszédet tartania. Ez a közlekedési lehetőségek miatt önmagában is lehetetlen lett volna, azonban Endrődön a gyűlés publikálását is megakadályozták, ezért csupán a jelölt saját röpcédulái tájékoztattak róla, így az érdeklődőknek nem állt rendelkezésére biztos információ az eseményről. A gyűlést az endrődi községháza udvarára végül is fél négyre hirdette meg a hivatal, hogy Andaházi bizonyosan ne érhessen oda Kondorosról.
 
Az előzményekből következően az ellenzéki képviselőjelölt késett a gyűlésről, erre hivatkozva Pálka Pál [[főszolgabíró]] pár perccel fél négy után lemondta a gyűlést és utasította a csendőrséget a tömeg feloszlatására. A csendőrök felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, egy részük meg is kezdte az elvonulást. Ezalatt azonban megérkezett a képviselőjelölt és meg akarta tartani beszédét, és a téren tartózkodók egy része meg akarta hallgatni őt. Ezt a főszolgabíró továbbra sem engedélyezte, és utasította a csendőrséget a terület kiürítésének folytatására. Eközben Andaházi a községházáról (melynek udvarára volt meghirdetve a gyűlés) telefonálni akart a Belügyminisztériumba újabb engedélyért, ezt azonban nem engedték meg neki, ezért a postahivatalba kellett mennie. Mire elérte az illetékes minisztériumi hivatalnokot és megszerezte az engedélyt, a községházáról távoztak az elöljárók, így nem vették át a BM üzenetét.<ref name="Gyoma és Endrőd története">[http://gyomaendrod.onkori.econet.hu/telepules/telepules/?PHPSESSID=e9c14665192cd4bfc8f6cbca39af1ea9 Gyoma és Endrőd története]{{Halott link|url=http://gyomaendrod.onkori.econet.hu/telepules/telepules/?PHPSESSID=e9c14665192cd4bfc8f6cbca39af1ea9 |date=2019-02 }}</ref>
 
 
Az ellenzék az eseményeket (a gyűlés betiltását a késés ürügyén, a csendőrség igénybevételét a feloszlatásához és az eljárás során alkalmazott erőszakot) a választások szabadságának korlátozásaként értékelte. Az endrődi sortűz az egyik legsúlyosabb volt az 1935-ös választást kísérő erőszakos hatósági fellépések sorában. A főszolgabíró az intézkedéseit saját hatáskörben, a rá vonatkozó jogszabályok és központi utasítások alapján hozta meg, és eljárását később a felettes hatóságok teljes egészében jóváhagyták, se őt, se a csendőrséget nem vonták felelősségre a történtek miatt. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben, a csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá.<ref name="ReferenceA">Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref> A szemtanúk állításai azonban nem alapozzák meg, hogy a fegyverhasználat a törvényben előírt feltételek szerint következett volna be, vagyis hogy a csendőröket a fegyverhasználatot megelőzően támadás érte volna.
 
== Az 1935-ös választások körülményei ==
A [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[kormányzó]]val baráti viszonyt ápoló [[Gömbös Gyula]], aki 1932 óta volt [[miniszterelnök]], igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az [[országgyűlés]]ből. 1935-ben elérte, hogy a kormányzó feloszlassa a parlamentet, majd a csalásokban és terrorban bővelkedő választásokon igyekezett visszaszorítani az ellenzéki FKgP-t is, sikerrel, így a mandátumok 70%-át pártja szerezte meg az újjáalakuló parlamentben.<ref>[http://www.tortenelemklub.hu/?tema=94 Történelemklub.hu]</ref>
 
Az eredmény kialakításában a szokásos választási csalások és kormányprivilégiumok felhasználása – az ellenzék ajánlási íveinek visszautasítása, a választók közvetlen befolyásolása, a hatalmas kampánypénzek, a rádiónak, mint propagandaeszköznek a monopolizálása – jelentős szerepet játszott. Az ellenzék szinte minden árnyalata egyetértett abban, hogy ezen a választáson történt a legtöbb törvénysértés és csalás. A legdurvább eset [[Tarpa|Tarpán]] történt, ahol Gömbös a hozzá csatlakozni nem akaró [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] ellenében olyan személyt választatott meg képviselőnek, akiről utóbb kiderült, hogy nemcsak a neve hamis, hanem még választójoggal sem lett volna szabad rendelkeznie. Minden addiginál nagyobb számban, összesen 38 mandátumot támadtak meg petícióval, s ebből 17-nél a [[Közigazgatási Bíróság]] az eredményt megsemmisítette. Ennek ellenére nem írható minden a közigazgatási apparátus<ref>A közigazgatási apparátus legfontosabb helyi vezetői vidéken a járási közigazgatás élén álló főszolgabírók voltak.</ref> közreműködésének számlájára. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy Gömbös viszonylagos népszerűségének, a reformretorika sikerének köszönhetően egy „tiszta” választáson is többséget szerzett volna.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/17.html Magyarország a XX. században. I. kötet 91-94. oldal.]</ref>
 
== Jegyzetek ==
1 731

szerkesztés