„Nemespann” változatai közötti eltérés

1779-ben 12 országos nemes családot írtak össze.<ref>MV SR – ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, súpis šľachty, kr. 2 (1731-1796), fas. 29c (1779); [http://csuthy.sk/files/csal_mar_2011_iii-1.pdf Nemespann nemesi összeírásai I. 1779. Csal. mar. 2011/1, 149-150.] {{Wayback|url=http://csuthy.sk/files/csal_mar_2011_iii-1.pdf |date=20160304112508 }}</ref> [[1828]]-ban 122 háza és 854 lakosa volt. [[1836]]-ban 731 katolikus és 17 zsidó lakta.<ref>Hunka-Mácsay 1999, 21 szerint az adat a Schematismus Strigoniensisből származik, sajnos évszámot nem adtak meg; Fényes Elek szerint 1840-ben 41 zsidó vallású lakosa volt ([[Kepecs József]] 1993 (szerk.): A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941. Budapest, 90-91).</ref> A 19. század közepén a községben kisebb zsidó közösség is élt, amely temetőt is alapított.<ref>Fenntartásáráról nincs adat, a kataszteri hivatalban 1900-ban jegyezték be a tulajdonjogukat korábbi tulajdonlásuk bizonyítását követően ([[Buda Ferenc (helytörténész)|Buda Ferenc]] 2015: Židia v Nitrianskej župe - Šuriansky rabinát. Nitriansky Hrádok, 191).</ref> Egy 1845-ös iratról értesülünk arról, hogy a falunak két baktere (éjjeli felvigyázója) is volt.<ref>Simó János és Kovács Paló (ŠA Nitra, SAP kr. 14 1844 - 6K.2.6.1845/12), hasonlóan Nyitraivánkához 1788-ban (Keresteš, P. 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Nitra/Bratislava, 114). A falu rendeleteinek másolata szerint 1817-től kezdve fogadták őket (MV SR Nitra, SAP, kr. 2b, 3. csomó, 15. sz.)</ref> 1852-ben tűz ütött ki a faluban.<ref>ŠA Nitra, NŽ I, župný archivár, ič. 7 Belánszki István végrendelete.</ref> Az 1863 késő telén küldött [[Pesty Frigyes|Pesthy]]-féle kérdőívek szerint Soósvölgyben a Deák család rendelkezett birtokokkal, ezen kívül Csordaút, Szárcó, Töviskés és Bányaeresztvény nevű dűlők voltak még. Szőlőhegye 4 volt a falunak: Zsigárd, Szarkahegy, Tyúkhegy és a Nagycétényi hegy. [[1865]]-ben Alföldy telkén épült fel a római katolikus iskola épülete, azonban már korábban is folyt tanítás a faluban.<ref>[[Komlóssy Ferenc (kanonok)|Komlóssy, F.]] 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 204; Hunka-Mácsay 1999, 23 1794-ben Pavlovits Mihály volt a kántortanító, 1823-1831 és 1843–1846 között Czibulya János, 1831-1843 Csery János, 1846-1854 Szentkereszthy Antal, 1854-1893 Hamar József, 1893-1915-1932 Agárdy László, 1915 és 1918 után Csiffáry Jenő, ill. mások tanítottak. 1848-ban kb. 60-an, 1864-ben 56-an, 1870-ben 43+15 fiú és 32+11 lány, 1871-ben 45+15 fiú és 35+11 lány (ŠA Nitra, NŽ, Výkaz o stave ľudových škôl v nitrianskom školskom učebnom obvode z rokov 1870 a 1871 - Nyitramegyei tankerület népiskolai állapotának kimutatása, 59. oldal), 1896-ban kb. 90-en tanultak az iskolában (Schematismus Strigoniensis); [[Szerényi Ferdinánd]] (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja 1918-1933. Bratislava, 269; Ennek ellenére egy későbbi szlovák kiadvány tévesen 1890-re teszi az alapítást, aminek szervezeti oka is lehet, bár a faluban 1945-ig egyházi magyar iskola működött (Milo, Š. - Porubský, J. 1987: Dejiny nitrianskeho školstva a vzdelanosti. Nitra, 54.); [[Vladimír Michalička]] 2009: [http://www.msap.sk/images/stories/publikacie/12-Topografia_dejin_skolstva_na_Slovensku_trenciansky_a_nitriansky_kraj.pdf Topografia dejín školstva na Slovensku - Od počiatkov do roku 1918 - Trenčiansky a Nitriansky kraj. Bratislava, 139.]</ref> 1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a [[Varga Mihály (kanonok)|Varga Mihály]] pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.<ref>Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.</ref> [[1914]]-ben az épületet kibővítették. Ma Szabadidő Központ és a falu könyvtára.<ref>Hunka/ Mácsay 1999, 27-28.</ref> 1871-ben a Nyitrai királyi törvényszék Nyitrai királyi járásbírósága joghatósága alá tartozott.<ref>Magyarországi Rendeletek Tára 1871/12</ref> 1885-ben hivatalosan is filoxéra sújtotta vidékké nyilvánították a szomszédos Nagycétényt,<ref>[[Presinszky Lajos|Presinszky, L.]] 2002: Mit hagytak ránk a századok? - Fejezetek Nagycétény történelméből. Somorja, 169</ref> tehát valószínűleg Nemespannon is elterjedhetett. Nagycétény és Felsőszőllős 1889-ben is zárlat alatt volt.<ref>Rendeletek Tára 1890/42 A földmívelésügyi m. kir. ministernek 11.650. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, a phylloxera-zárlati csoportok 1889. évi összeállitása tárgyában. 237. oldal.</ref> Hasonló járvány pusztított 1899-ben is.<ref>Borászati Lapok XXXI/ 22, 464 (1899. május 28.); Drahosova, S. 2005: A szőlőfiloxéra járvány Nyitrán és környékén. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 118-126.</ref> [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] halála után emlékére a faluban 100 lucfenyőt ültettek.<ref>1899 Erzsébet királyné emlékfái. Budapest, 156.</ref> A 19. század végén a legtehetősebbek a Frommer, Schik és Varsányi családok, illetve társaik voltak a faluban.<ref>[http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04022302/tartalom.html 1897 A Magyar Korona Országainak gazdaczimtára. Budapest, 38-39] Frommer Ármin, Volf Joel, Csiffáry János örökösei, Berger Jakab, Varsányi Károly és neje, Szánthó J.-né, Csernyánszky őr stb.</ref>

 

 

[[1938]]-ban az [[Bécsi döntések|első bécsi döntéssel]] ismét visszakerült [[Magyarország]]hoz, s az érsekújvári járásba került.<ref>Die Demarkationslinie durch die Militärkommissionen in Pozsony festgesetzt. [[Pester Lloyd]] 1938. november 6., 10; Magyarországi Rendeletek Tára 1939/140 (A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 7.900. számú rendelete, V); MRT 1940/117, 1. számú függelék: A Szlovák Köztársasággal határos magyar határkerület helységjegyzéke.</ref> A katonaság november 10-én foglalhatta el<ref>MV SR – ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský Inšpektorát v Nitre 1922-1949, šk. 23, 88. Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa (1933-1939)</ref> (a határ a falu végén lévő házak közt, később kisebb kiigazítás után a falu mellett húzódott),<ref>[[Suba János]] 2004: Az első magyar-szlovák határ leírása. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII, 69; Tátrai, P. 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2005/FE20053-4_317-344.pdf Földrajzi értesítő LIV/ 3-4, 318.]; 1939 A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 79, 58; [[Révay István]] 1941: A belvederi magyar-szlovák határ. Budapest, 14; Révay, S. 1941: Die im Belvedere gezogene ungarisch-slowakische Grenze. Budapest, 15 Nemespann esetében a szerző megállapítja, hogy Šembera (Mnoho-li jest Slováků. Časopis Českého Muzea 1876) adatai túlzóak a szlovák kisebbségre vonatkozóan; Több szerző valószínűleg a határkiigazítás miatt ([[Martin Hetényi]] 2005: Ilegálne prechody štátnej hranice v nitrianskom úseku v rokoch 1938-1945. Vojenská história 2/2005, 56.), vagy amiatt, hogy a nyitrai járásból Nagycétény mellett előbb egyedüliként csak Nemespannt csatolták vissza ([[Ján Svetoň]] 1942: Slováci v Maďarsku - príspevky k otázke štatistickej maďarizácie. 67; [[Ladislav Deák]] 2005: Viedenská arbitráž - 2. november 1938 - Dokumenty III. Rokovania. 30), hibásan csak 1939-től számítja Nemespann visszatérését.</ref> majd 1940-ben 2890/1940 M. E. rendelet alapján [[Bars és Hont k.e.e. vármegye]] közigazgatása alá, a verebélyi járásba került (1940. május 15-től).<ref>[[K. Thúry György]] (szerk.) 1940: Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Budapest, 13, 111, 118, 145 ekkor a Balsay, Rószenthál, Koza és Wolf családok rendelkeztek 100 k. holdon felüli földbirtokkal a faluban; Gyalay i. m.</ref> A kis létszámú zsidó közösség 1938-ban 24,<ref>[http://www.upn.gov.sk/pocty-zidov-juzne-slovensko/zoznam-obci.php?okres=2701 Osudy slovenských Židov]</ref> 1941-ben már csak 14 lelket számlált,<ref>[http://old.hdke.hu/demo.php?mgroup=1&menu=040303&app=hdke&page=list2&sorter=1&pageno=91 HDKE Az 1941-1949-es népszámlálási adatok összesítése]{{Halott link|url=http://old.hdke.hu/demo.php?mgroup=1&menu=040303&app=hdke&page=list2&sorter=1&pageno=91 |date=2019-05 }}</ref> közülük a háború után csak néhányan tértek vissza. A határmenti településen előbb a nagycétényi 7/3 határvadász őrs volt illetékes, s alkalmi útilapot állíthattak a határmenti falvaknak.<ref>MRT 1940/280, Melléklet a 138.000/1940. B. M. sz. rendelethez. 13. pont (1138. oldal); MRT 1940/117, 2. sz. függ. Utjegyzék a magyar-szlovák viszonylatban megnyitott vám- és mellékutakról.</ref> A falu a magyar királyi csendőrség Verebélyi határszéli örse alá tartozott.<ref>[http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Zsebkonyv/Zsebkonyv-1941%20-%20OSZK/3%20Zsebkonyv1941%20pp71-133.pdf Zsebkönyv 1941, 121 16 gyalogos (?), a parancsnok Hollós János tiszthelyettes volt.</ref> 1943-ban Deménd, Rendva és Nemespann községekben kaptak skarlát elleni védőoltást a gyermekek.<ref>Hetényi 1943, 88.</ref> Ugyanezen évben a helyi gazdák 15 éves és 34 valóságos tehénlétszámmal dolgoztak a vármegyei Állattenyésztő Egyesület keretein belül.<ref>Hetényi 1943, 96 No. 75. (Gése Alfonz tenyészetét Nemesdicskéhez számították, lásd a 95. oldalon)</ref> A SZMKE Népfőiskoláin nemespanniak is részt vettek.<ref>Hetényi 1943, 139.</ref> A határ közelsége révén 1943-ban a nemespanniak közül idősebb Csiffáry Jenőt és a környékbeliek közül 2 cétényi embert helyeztek rendőrségi felügyelet alá szlovákiai zsidók átszöktetése miatt. A háború alatt, [[1942]]-ben nyílt meg a falu postaügynöksége.<ref>Rendeletek Tára a Magyar Kir. Posta részére 1942. december 4.; 1944. szeptember 15.; ŠA Nitra, THŽ, hlavný župan, kr. 13, 1942/823; kr. 15, 1943/247; [[Kisfaludi Júlia]] 1998: Postatörténeti kronológia 1939-től 1948-ig. In: Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve 1997. Budapest, 188.</ref> Ugyanezen évben egy korábbi szlovák telepest kellett kártalani 8 hold földje után.<ref>Rendeletek Tára 368.3620/1942, 1585 No. 330 Pravda Karol.</ref> A második világháborúban 22 falubeli<ref>esetleg 23-an, a templom előtti emlékmű tanúsága szerint</ref> halt hősi halált a fronton. Az [[1945]]. március 28-i „[[szovjet felszabadítás]]"<ref>Hunka/Mácsay 1999, 31 szerint ennek során egy szovjet katona is elesett.</ref> után, a [[Párizsi békeszerződések|párizsi békeszerződés]] ([[1947]]) értelmében újból [[Csehszlovákia]] része lett. A faluban a [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|kommunista pártnak]] erős bázisa volt, azonban a [[Második világháború|II. világháború]] alatt politikai hovatartozása miatt a faluból senkit nem vittek el, a zsidóság vagyonát viszont itt is elkobozták.<ref>MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska župa 1938-1945, hlavný župan, 10. doboz 1942, 317; 15. doboz 1943, No. 210; Hetényi 1943, 28 Gemeiner (172 k. hold) és Rosenthal (123 k. hold) birtokokat a vármegyei Közjóléti Szervezet osztotta szét, 31.</ref> A két háború között több földművelő sztrájk folyt a faluban (1920, 1921, 1928, 1929, 1936). Közvetlenül a háború után létrehozták a szlovák általános iskolát is, 1951 januárjában pedig újból megindult a magyar tannyelvű oktatás is.<ref>[[Sándor Anna (nyelvész)|Sándor Anna]] 1994: Magyar család a nyelvhatáron. A Hét 39/33, 14 (?) hibásan 1945-től jelzi a magyar nyelvű oktatás (iskola) végleges megszűntét.</ref> 1947-ben befejezték a verebélyre vezető utat.<ref>Hunka/Mácsay 1999, 31.</ref> 1949-ben előbb felosztották, majd államosították a nagygazdák (50 [[hektár]] fölöttiek) földjeit. A faluban is kineveztek egy „népi agronómust".<ref>[http://www.rtvs.sk/tv.programmes.detail/archive/4431?date=24.03.2013 Ľudoví agronómi pomáhajú roľníkom splniť jarné práce (Týden ve filmu č.15/1949, r.1949)]</ref> [[1950]]-ben létrehozták a [[JRD]]-t (szövetkezet),<ref>{{RévaiÚj|15}}; Kročka 1984, 23-24, 141.</ref> amely az egyetlen II. típusú EFSz volt a járásban.<ref>1975 Szülőföldünk krónikája. Bratislava, 561.</ref> A települést megszűnésre ítélték, így a csekély helybenmaradni kívánó fiatalság nem építkezhetett és a népesség lassan fogyatkozott. 1953-ban egy [[felhőszakadás]] nagy károkat okozott a vetésben és a kiültetendő szőlővesszőket is tönkretette.<ref>Kročka 1984, 23.</ref> Ebben az évben indult meg a rendszeres buszjárat Nagycétény és Verebély között.<ref>Hunka/Mácsay 1999, 31.</ref> 1956-ban a patak lépett ki medréből árvizet okozva.<ref>Hunka/ Mácsay 1999, 26.</ref> 1960-ban a verebélyi járás megszűntével visszakerült a nyitrai járásba.<ref>[http://adatbank.sk/lexikon/nyitrai-jaras/ A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig]</ref> [[1969]]-ben végbement a patak regulációja is.<ref>1887–1918 között már végeztek javításokat a helyi vízrendszerekben.</ref> 1975. december 12-től a helyi EFSz az Alsó-Nyitra EFSz tagja lett.<ref>[[Fister Magda]]: Összefogásban az erő! A Hét 1975/14 (április 4.)</ref> [[1982]]-ben a szlovák 1-4. osztályos iskola is megszűnt. Tudomásunk szerint a [[Csemadok]] alapszervezeteinek helyi csoportja jelenleg hivatalosan nem működik.<ref>1992-ben még működött ([[Motesíky Árpád|Motesíky, Á.]] 1992: Településlexikon. Magyarok nyomában. Nyitrai járás - Nemespann, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Nyitragerencsér, Nyitrageszte. [[A Hét (folyóirat, 1956–1995)|A Hét]] 1992/19. sz., 13.); A helyi anyag Csiffáry Miklósnál (1919-2003) volt, azonban nem maradt fenn.</ref> A [[Bársonyos forradalom|rendszerváltás]] után a lakosság számának és a magyarság számarányának csökkenése nem állt meg, de a beruházásoknak ([[mohi atomerőmű]]) és [[Nyitra (település)|Nyitra]] közelségének köszönhetően a jövőben perspektívikusabb hellyé válhat. A falu korfája rendkívül rossz. A kilencvenes évek elején az átlagéletkor nagyon magas, 47 év volt,<ref>[[Csámpai Ottó]] 1994: Viharvert nemzettudat. Pozsony, 22.</ref> ami részben az elöregedő lakosságnak köszönhető, részben pedig a faluban magas várható élettartammal magyarázható.