Főmenü megnyitása

Módosítások

A mai Bilice területén a [[13. század]]ban a ''„Greda”'' nevű tepelülés feküdt, melyet a [[14. század]]tól Gnojnicának hívtak. Gnojnica első írásos említése [[1337]]-ben ''„Gnoynicha”'' alakban történt. [[1375]]-ben ''„Gnoynycha”'', [[1464]]-ben ''„Gnoynycza”'' néven említik a korabeli források. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]</ref> Az [[1545]]-ös török [[defter]] Gnojnicát náhije székhelyeként említi. <ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> A falu a [[18. század]]ban a bučjei plébániához tartozott. [[1730]]-ban az itteni Szent György templom volt a bučjei plébánia székhelye, mivel a plébániatemplom Zagrađén romokban állt. Gnojnica a 18. század végére elnéptelenedett. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] már nem található. A Gnojnica nevet mára a patak neve őrizte meg.
 
A mai település csak a [[19. század]] végén keletkezett a Dilj-hegység nyugati részén, a Gnojnica-patak jobb partján, a Belice-völgy bejáratánál. 1931-ig a mára már megszűntGrgurevićinek Odvorcinevezett Odvorce településrésze volt. Lakosságát 1910-ben számlálták meg először önállóan, akkor 55 lakosa volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.
 
== Lakossága ==