Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már ősidők óta éltek emberek. A településtől délkeletre fekvő sík területen, a Pozsegai és a Dilj-hegység között, a Longya jobb partján, az ''„Omerovke –Tukovi”'' lelőhelyen 2006-ban végzett feltárások során számos [[kőkorszak]]i lelet, kerámiatöredék, kőszerszámok, égett földdarabok kerültek elő, melyek mind egy, az újkőkor utolsó időszakára, az ún. [[rézkor]]ra keltezhető településre utalnak. A kőkori leletek mellett középkori és újabb kori díszes kerámiák, cseréppipák, vaspatkók és ruhák fémrészei is előkerültek. A ''„Gornjice”'' lelőhelyen késő [[bronzkor]]i és középkori leleteket, a ''„Gložđe”'' lelőhelyen pedig kora [[vaskor]]i település maradványait találták meg. Mindez azt bizonyítja, hogy Pleterniceszentmiklós területe az őskor óta folymatosanfolyamatosan lakott volt.
 
A középkori település első valószínű említése [[1270]]-ből maradt fenn. A neves horvát történész, zágrábi kanonok [[Baltazar Adam Krčelić]] a korabeli egyházi tizedjegyzékben bukkant rá egy itteni nemesre, bizonyos Rudolf fia Péterre. Az okiratban a település még ''„St. Nicholas”'' alakban szerepel. Ugyancsak Szentmiklós néven említi az [[1335]] körül kelt [[pápai tizedjegyzék]] is. [[1375]]-ben nemeseit ''„Nobiles de S. Nicolas”'' néven említik. A Pleternice név csak [[1427]]-ben bukkan fel először ''„Pleternyche”'' alakban. A Pleterniceszentmiklós névalak [[1463]]-tól jelenik meg először ''„Pleternicze Zenthmiklos”'', majd [[1470]]-ben ''„Pleternyczzenthmyklos”'' formában. A Pleternicei (Pleternicze-szentmiklósi) és a pleterniczei Török családoké volt. <ref>Lehet, hogy egy ugyanazon családról van szó.</ref> [[1432]]-ben és [[1443]]-ban az uradalom egy részét már a Garaiak kezén találjuk. A Pleterniczei családról még annyit, hogy [[1470]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] Pleterniczeszentmiklósi János királyi kancelláriai jegyzőt és testvérét, Istvánt a macsói bánok és helyetteseik, valamint a megyei hatóságok biráskodása alól kivette és kizárólagosan a király személyes bíráskodása alá rendelte. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.</ref>