„Vízözön (regény)” változatai közötti eltérés

A '''''Vízözön''''', korábbi kiadásokban '''''Vízöntő''''', [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]] ([[1899]] – [[1969]]) [[XX. század|huszadik század]]i magyar író [[regény]]e, mely a [[biblia]]i [[Özönvíz (mitológia)|vízözön]] koráról szól; alapját pedig a [[Mezopotámiai mitológia|sumer]]-[[Akkádok|akkád]] [[mítoszmítoszok]]ok (elsősorban az [[Atrahaszísz-eposz]] és az ún. 12 táblás vagy új[[asszír]] [[Gilgames-eposz#Újasszír változat|Gilgames-eposz]]) képezi. A regény először [[1948]]-ban jelent meg; folytatása az ''[[Új ég, új föld (regény)|Új ég, új föld]]'', a mű tulajdonképpen egy Kodolányi által tetralógiának, vagy legalábbis szorosan összefüggő regénysornak tervezett nagyobb egész része (ennek három további tagja a már említett folytatás, az ''[[Új ég, új föld]]'', a [[Mózes]]ről szóló ''[[Égő csipkebokor]]'', és a [[Jézus]]/[[Iskarióti Júdás|Júdás]] kapcsolatát tárgyaló ''[[Én vagyok]]''). A ''Vízöntő'' és az ''Új ég, új föld'' egyaránt Kodolányi [[mítosz|mitikus]], az emberiség őskorába vezető, [[mágikus realizmus|mágikus realista]] jellegű regényei közé tartozik. A tetralógia többi tagjától eltérően a ''Vízözön'' jóval kevésbé tekinthető [[történelmi regény]]nek, és a róla szóló irodalomban gyakori elnevezés ellenére nem is igazi [[mítoszregény]], amely realista köntösben rekonstruálna ókori mítoszokat vagy legendákat, ellenben önálló és [[mágia|mágikus]] elemekkel tarkított világot teremtve, mítoszt, kalandot, személyes önéletrajzi és spirituális élményeket, világlátást és filozófiai eredetű létproblémákat, valamint [[szatíra|szatirikus társadalomkritikát]] összegyúrva, jóval közelebb áll a modern [[fantasy]]-regényekhez. Maga Kodolányi több helyütt egyszerűen csak „[[meseregény]]nek” nevezte<!--nem tudni, mennyire őszintén; ez lehet a cenzúra elleni védekezés is-->.