„A Hídember” változatai közötti eltérés

A [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz, és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb [[szerelem]] segítségével a gróf a korszak híres politikusa[[politikus]]a lesz, a magyar [[Ellenzéki Párt|ellenzék]] vezére, - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy [[Széchenyi lánchíd|híd]] építésébe kezd a [[Duna|Dunán]], mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli [[Európa|Európában]]. Hírneve és befolyásae olyan méreteket ölt, hogy amikor az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalmak]] alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg idegkimerültsége miatt ápolják egy [[Bécs]] melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a [[Habsburg Birodalom|Birodalom]]mal.