„Rainer M. János” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
== Életútja ==
 
1971-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a fővárosi [[Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium|Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium]]ban, ahol 1975-ben érettségizett. A [[sorkatonai szolgálat]] teljesítését követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar történelem–könyvtár szakának hallgatója lett. Tanári diplomáját 1981-ben szerezte meg. Diplomájának megszerzését követően a [[Budapest Főváros Levéltára|Fővárosi Levéltár]] segédlevéltárosaként kezdett el dolgozni, később levéltárosi kinevezést kapott. 1986-ban átkerült az MTA Történettudományi Intézetének lett tudományos segédmunkatársa, majd tudományos munkatársa. Emellett 1991-től az [[1956-os Intézet]] munkatársaként is dolgozni kezdett másodállásban (az intézettel már annak 1989-es megalapításakor is kapcsolatban állt). 1993-ban az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 1997-ben az intézet igazgatásával bízták meg, majd 1999-ben pályázat útján az 56-os Intézet Közalapítvány igazgatójaként vezette az intézetet. Pozícióját 2011 végéig töltötte be, amikor a közalapítvány megszűnt. Az intézetet az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ba integrálták, ekkor lett az OSZK 1956-os Intézet–Oral History Archívum osztályvezetője. Intézeti munkája mellett a felsőoktatásban is aktívan bekapcsolódott: először a [[Századvég Politikai Iskola]] oktatója volt 1991 és 1994 között, majd 1997 és 2002 között különböző jogcímeken volt az ELTE BTK megbízott oktatója. 2005 és 2010 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]] oktatója volt, ahol modern kori történelmet és oral history-t oktatott. 2009-ben kezdett el tanítani az [[Eger|egri]] [[Eszterházy Károly Egyetem]] Bölcsészettudományi Kar új- és jelenkori történeti tanszékén. 2010-ben [[habilitáció|habilitált]], ezt követően kapta meg [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezését.
 
1996-ban ismertette el 1988-as egyetemi doktori értekezését, [[Tudományos fokozat|PhD]]-fokozatát]] 1997-ben kapta meg. Akadémiai doktori értekezését 2002-ben védte meg. Az MTA Történettudományi Bizottságának lett tagja. 2007 és 2010 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] doktori közgyűlési képviselője. 2019-ben az Akadémia levelező tagjává választották. Akadémiai tevékenysége mellett több társadalmi megbízással is bírt: 1995 és 1996 között a [[Belügyminisztérium]] iratfeltáró bizottságának munkájában vett részt, valamint 1996 és 2011 között az oktatásért felelős minisztérium levéltári kutatások kuratóriumának tagja, 2003 és 2009 között elnöke volt. Emellett 1999-ben a Magyar Történeti Film Alapítvány (amely 2006-ban [[közalapítvány]]i formát öltött) kuratóriumának is tagja volt. Tisztségét a közalapítvány 2011-es megszűnéséig töltötte be. 1995-ben a ''[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]]'' című folyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült, valamint 2005 és 2012 között a ''[[Mozgó Világ]]'' munkatársa volt.
 
== Kutatási területe ==
Szakterülete a [[második világháború]] utáni magyar történelem. Az [[1956-os forradalom]]mal és az azt követő megtorlásokkal kapcsolatos kutatásai nemzetközi hírnevet hoztak számára. Elsőként írt monográfiát [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imréről]].
 
Kezdetben a magyar irodalmi sajtó 1956-os forradalom előtti vitáival foglalkozott, emellett a forradalom utáni megtorlással, valamint az ebben az időszakban született játékfilmek társadalomképét vizsgálta. Egyes munkáit témájuk miatt csak külföldön, illetve [[szamizdat]]ban tudta megjelentetni. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a második világháború utáni politikatörténet került érdeklődése középpontjába, valamint magának az 1956-os forradalomnak a története. Jelentős munkája a [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imréről]] szóló kétkötetes monográfiája, ami akadémiai doktori értekezésének az alapját adta. Emellett a második világháborút követő, Magyarországot érintő szovjet politika történetéről is kutatott. A [[2000-es évek]]től a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-korszakkorszakkal]]kal is foglalkozott, több kutatási programot indított a korszakról az 1956-os Intézet keretein belül. E kutatások során kötetet jelentetett meg az állambiztonságról, a [[historiográfia|historiográfiáról]], valamint a magyar jobboldal 1945 utáni helyzetéről. Történészi munkája mellett a Mozgó Világban könyvrecenziókat és ismertetéseket írt.
 
Tudományos publikációit magyar és angol nyelven adja közre. Szamizdatban megjelent munkái '''Fényes Elek''' álnéven jelentek meg.
* [https://www.youtube.com/watch?v=HqfknPsPzco&t=208s 30 éves a rendszerváltás-interjú]
* ''RMJ60. Tanulmányok a hatvanéves Rainer M. János tiszteletére''; szerk. Fábián Máté, Romsics Ignác; EKE Líceum, Eger, 2017
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Magyar történészek]]