„Szegedy Ignác (zalai alispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
A római katolikus nemesi mezőszegedi Szegedy család sarja. Apja, mezőszegedi Szegedy Ferenc, Veszprém vármegye alispánja, anyja, medgyesi Somogyi Rozália volt.
 
[[1781]]. [[szeptember 24.]]-étől [[Zala vármegye]] első alispánja. [[II. József magyar király]] [[1785]]. [[március 1.]]-jei dátummal felfüggesztette a megyék élén lévő főispánokat, egyidejűleg eddigi fizetésük folyósítását is megtiltotta a vármegyéknek, és ezzel kezdte a vármegyereformját. Zala megye, és egyben a zágrábi kerület élére [[július 1.]]-jétől kezdődően [[Balassa Ferenc (bán, 1736–1807)|Balassa Ferenc]] grófot nevezte ki, akit a közgyűlés ez év [[július 18.]]-án iktatott be hivatalába. Ugyanaznap, [[1785]]. [[július 18.]]-án Szegedy Ignác lelépett az első alispáni posztjáról, és helyébe lépett nozdroviczki Nozdroviczky János, aki [[1790]]. [[április 7.]]-éig, azaz a jozefinista korszak végéig töltötte be a tisztséget. A [[jozefinizmus]] alatt a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elkülönöltek; addig a vármegye alispánja elnökölt a sedrián (ítélőszéken), azonban a császár két újabb [[1786]] [[november 30.]] és [[1787]]. [[július 19.]]-ei rendeleteivel beteljesődöttbeteljesedett közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztása; Zalában [[Farkas János (főjegyző)|boldogfai Farkas Jánost]] ([[1741]]–[[1788]]), az addigi vármegyei főjegyzőt, a Zala vármegyei Ítélőszék elnökévé nevezték ki ("''Incyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses''"), és ezzel a vármegye legmagasabb igazságügyi hivatalt ő töltötte be a közigazgatással foglalkozó nozdroviczki Nozdroviczky János mellett.
 
Szegedy Ignác [[1785]]-től visszavonultan élt az ötvösi birtokán.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg.</ref><ref>Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)</ref>