Főmenü megnyitása

Módosítások

20 224 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
új cikk
A '''szlovák nyelv''' írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy '''d, n, t''' írásában és az {{IPA|[ɪ]}}, {{IPA|[iː]}} hangok lejegyzésében van.

== A magánhangzók ==
A szlovák magánhangzók a következők:
<div align="center">
{| class="wikitable" style="text-align: center;"
! rowspan="2" | &nbsp;
! colspan="2" | elöl képzett<br />(ajakkerekítés nélküli)
! colspan="2" | középen képzett
! colspan="2" | hátul képzett
|-
! rövid
! hosszú
! rövid
! hosszú
! rövid
! hosszú
|-
! majdnem zárt
| {{IPA|[i̞]}}
| {{IPA|[i̞ː]}}
| colspan="2" | &nbsp;
| {{IPA|[u̞]}}
| {{IPA|[u̞ː]}}
|-
! félnyílt
| {{IPA|[ɛ]}}
| {{IPA|[ɛː]}}
| colspan="2" | &nbsp;
| {{IPA|[ɔ]}}
| ({{IPA|[ɔː]}})
|-
! nyílt
| {{IPA|[æ]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[a]}}
| {{IPA|[aː]}}
| colspan="2" | &nbsp;
|-
! kettőshangzók
| colspan="6" | ({{IPA|[au̯]}}), ({{IPA|[ɛu̯]}}), {{IPA|[ɪ̯a]}}, {{IPA|[ɪ̯ɛ]}}, {{IPA|[ɪ̯u̞]}}, {{IPA|[ou̯]}}, {{IPA|[ʊ̯ɔ]}}
|}
</div>

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

==Mássalhangzók==
A szlovák mássalhangzók a következők:
<div align="center">
{| class="wikitable" style="text-align: center;"
! colspan="2" | &nbsp;
! Bilabiális
! Alveoláris
! Posztalveoláris
! Palatális
! Veláris
! Glottális
|-
! colspan="2" | Nazális
| {{IPA|[m]}}
| {{IPA|[n]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[ɲ]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! rowspan="2" | Plozíva
! zöngétlen
| {{IPA|[p]}}
| {{IPA|[t]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[c]}}
| {{IPA|[k]}}
| &nbsp;
|-
! zöngés
| {{IPA|[b]}}
| {{IPA|[d]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[ɟ]}}
| ({{IPA|[ɡ]}})
| &nbsp;
|-
! rowspan="2" | Affrikáta
! zöngétlen
| &nbsp;
| {{IPA|[t͡s]}}
| {{IPA|[t͡ʃ]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! zöngés
| &nbsp;
| ({{IPA|[d͡z]}})
| ({{IPA|[d͡ʒ]}})
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! rowspan="2" | Frikatíva
! zöngétlen
| ({{IPA|[f]}})
| {{IPA|[s]}}
| {{IPA|[ʃ]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[x]}}
| &nbsp;
|-
! zöngés
| {{IPA|[v]}}
| {{IPA|[z]}}
| {{IPA|[ʒ]}}
| {{IPA|[j]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[ɦ]}}
|-
! colspan="2" | Pergőhang
| &nbsp;
| {{IPA|[r]}}, {{IPA|[rː]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|-
! colspan="2" | Approximáns
| &nbsp;
| {{IPA|[l]}}, {{IPA|[lː]}}
| &nbsp;
| {{IPA|[ʎ]}}
| &nbsp;
| &nbsp;
|}
</div>

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

==Az egyes betűk kiejtése==
A szlovák nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.
<div align="center">
{| {{széptáblázat}}
|-
! Betű<br />(kapcsolat)
! Név
! Helyzet
! Kiejtés
! Példák
|-
| '''A a'''
| ''a'' vagy<br />''á''
| &nbsp;
| {{IPA|[a]}}
| '''vaky''' {{IPA|[ˈʋaki̞]}}
|-
| '''Á á'''
| ''á'' vagy<br />''dlhé á''
| &nbsp;
| {{IPA|[aː]}}
| '''vázy''' {{IPA|[ˈʋaːzi̞]}}
|-
| '''Ä ä'''<ref>Csak '''b, m, p, v''' betűk után állhat.</ref>
| ''široké e'' vagy <br />''a s dvoma bodkami'' vagy<br />''prehlasované á''
| &nbsp;
| {{IPA|[æ]}}
| '''päť''' {{IPA|[pæc]}}
|-
| &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''au'''<ref name="idegen">Csak idegen eredetű szavakban fordulhat elő.</ref>
| &nbsp;
| &nbsp;
| {{IPA|[aʊ̯]}}
| '''auto''' {{IPA|[ˈaʊ̯tɔ]}}
|-
| rowspan="3" | '''B b'''
| rowspan="3" | ''bé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[p]}}
| '''cíb''' {{IPA|[t͡si̞ːp]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''drobček''' {{IPA|[ˈdrɔpt͡ʃɛk]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[b]}}
| '''ryba''' {{IPA|[ˈri̞ba]}}
|-
| rowspan="2" | '''C c'''
| rowspan="2" | ''cé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[d͡z]}}
| '''falcgróf''' {{IPA|[ˈfald͡zɡrɔːf]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[t͡s]}}
| '''cena''' {{IPA|[ˈt͡sɛna]}}
|-
| rowspan="2" | '''Č č'''
| rowspan="2" | ''čé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[d͡ʒ]}}
| '''liečba''' {{IPA|[ˈʎɪ̯ɛd͡ʒba]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[t͡ʃ]}}
| '''článok''' {{IPA|[ˈt͡ʃlaːnɔk]}}
|-
| rowspan="5" | '''D d'''
| rowspan="5" | ''dé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[t]}}
| '''sled''' {{IPA|[slɛt]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''brdce''' {{IPA|[ˈbr̩t.t͡sɛ]}}
|-
| '''e, i, í''' előtt, szláv eredetű szavakban
| {{IPA|[ɟ]}}
| '''bodec''' {{IPA|[ˈbɔɟɛt͡s]}}
|-
| '''e, i, í''' előtt, ''nem'' szláv eredetű szavakban
| rowspan="2" | {{IPA|[d]}}
| '''diktatúra''' {{IPA|[ˈdi̞ktaˌtu̞ːra]}}
|-
| máskor
| '''radok''' {{IPA|[ˈradɔk]}}
|-
| rowspan="3" | '''Ď ď'''
| rowspan="3" | ''ďé'' vagy<br />mäkké dé
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[c]}}
| '''šeď''' {{IPA|[ʃɛc]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''buďto''' {{IPA|[ˈbu̞ctɔ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɟ]}}
| '''dážď''' {{IPA|[daːʒɟ]}}
|-
| rowspan="3" | '''Dz dz'''<ref>Szó elején a betű saját nevén kívül csak két szláv eredetű szóban található meg: '''dzekať''' és '''dziny'''. Idegen eredetű és hangutánzó szavakban megtalálható szó elején is.</ref>
| rowspan="3" | dzé
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[t͡s]}}
| '''mosadz''' {{IPA|[ˈmɔsat͡s]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''hrádzka''' {{IPA|[ˈɦraːt͡ska]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[d͡z]}}
| '''bryndza''' {{IPA|[ˈbri̞nd͡za]}}
|-
| rowspan="3" | '''Dž dž'''<ref name="idegen"/>
| rowspan="3" | džé
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[t͡ʃ]}}
| '''bridž''' {{IPA|[bri̞t͡ʃ]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''lodžský''' {{IPA|[ˈlɔt͡ʃski̞ː]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[d͡ʒ]}}
| '''džús''' {{IPA|[d͡ʒu̞ːs]}}
|-
| '''E e'''
| ''e'' vagy<br />''é''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɛ]}}<ref name="lagyit">Meglágyítja az előtte álló '''d, l, n, t''' hangokat.</ref>
| '''deň''' {{IPA|[ɟɛɲ]}}
|-
| '''É é'''<ref>Csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulhat elő, kivéve a '''dcéra''' szót és a melléknévi végződéseket.</ref>
| ''é'' vagy<br />''dlhé é''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɛː]}}<ref>Az '''e'''-vel ellentétben sohasem lágyítja meg az előtte álló '''d, l, n, t''' hangokat!</ref>
| '''atlét''' {{IPA|[ˈatlɛːt]}}
|-
| &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''eu'''<ref name="idegen"/>
|
|
| {{IPA|[ɛʊ̯]}}
| '''Európa''' {{IPA|[ˈɛʊ̯rɔːpa]}}
|-
| rowspan="2" | '''F f'''
| rowspan="2" | ''ef''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ʋ]}}
| '''korfbal''' {{IPA|[ˈkɔrʋbal]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[f]}}
| '''facka''' {{IPA|[ˈfat͡ska]}}
|-
| rowspan="3" | '''G g'''<ref name="idegen"/>
| rowspan="3" | ''gé''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[k]}}
| '''biľag''' {{IPA|[ˈbi̞ʎak]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''glgček''' {{IPA|[ˈɡl̩kt͡ʃɛk]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɡ]}}
| '''algebra''' {{IPA|[ˈalɡɛbra]}}
|-
| rowspan="3" | '''H h'''
| rowspan="3" | ''há''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[x]}}
| '''vrh''' {{IPA|[ʋrx]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''kníhtlač''' {{IPA|[ˈkɲi̞ːxtlat͡ʃ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ɦ]}}
| '''alkohol''' {{IPA|[ˈalkɔɦɔl]}}
|-
| rowspan="2" | '''Ch ch'''
| rowspan="2" | ''chá''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ɣ]}}
| '''vrchhlava''' {{IPA|[ˈʋr̩ɣɦlaʋa]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[x]}}
| '''dych''' {{IPA|[di̞x]}}
|-
| rowspan="3" | '''I i'''<ref name="i">Csak b, c, č, d, dz, dž, f, j, l, m, n, p, s, š, t, v, z, ž után állhat.</ref>
| rowspan="3" | ''i'' vagy<br />''í'' vagy<br />''mäkké i'' vagy<br />''jota''
| szláv eredetű szavakban '''a, e, u''' előtt
| {{IPA|[ɪ̯]}}<ref name="lagyit"/><ref>Mindig kettőshangzót alkot!</ref>
| '''kvietok''' {{IPA|[ˈkʋɪ̯ɛtɔk]}}
|-
| magánhangzók előtt nem szláv eredetű szavakban
| {{IPA|[i̞j]}}<ref>Nem lágyítja meg az előtte álló 'd, l, n, t'-t és kettőshangzót sem alkot.</ref>
| '''história''' {{IPA|[ˈɦi̞stɔːri̞ja]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[i̞]}}<ref>Szláv eredetű szavakban meglágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t, idegen eredetű szavakban nem.</ref>
| '''slovenčina''' {{IPA|[ˈslɔʋɛnt͡ʃi̞na]}}
|-
| '''Í í'''<ref name="i"/>
| ''í'' vagy<br />''dlhé í''
|
| {{IPA|[i̞ː]}}<ref name="lagyit"/>
| '''blízky''' {{IPA|[ˈbli̞ːski̞]}}
|-
| '''J j'''
| ''jé''
|
| {{IPA|[j]}}
| '''dej''' {{IPA|[ɟɛj]}}
|-
| rowspan="2" | '''K k'''
| rowspan="2" | ''ká''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ɡ]}}
| '''jakby''' {{IPA|[ˈjaɡbi̞]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[k]}}
| '''právnik''' {{IPA|[ˈpraːʋɲi̞k]}}
|-
| rowspan="3" | '''L l'''
| rowspan="3" | ''el''
| magánhangzót nem tartalmazó szótagban
| {{IPA|[l̩]}}
| '''plný''' {{IPA|[ˈpl̩ni̞ː]}}
|-
| '''e, i, í''' előtt, szláv eredetű szavakban
| {{IPA|[ʎ]}}
| '''babulienka''' {{IPA|[ˈbabu̞ʎɪ̯ɛŋka]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[l]}}
| '''guláš''' {{IPA|[ˈɡu̞laːʃ]}}
|-
| '''Ĺ ĺ'''<ref>Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az '''l''' betűvel váltakozik.</ref>
| ''dlhé el''
| &nbsp;
| {{IPA|[l̩ː]}}
| '''mĺkvy''' {{IPA|[ˈml̩ːkʋi̞]}}
|-
| '''Ľ ľ'''
| ''eľ'' vagy<br />''mäkké el''
| &nbsp;
| {{IPA|[ʎ]}}
| '''koľko''' {{IPA|[ˈkɔʎkɔ]}}
|-
| rowspan="2" | '''M m'''
| rowspan="2" | ''em''
| '''f, v, w''' előtt
| {{IPA|[ɱ]}}
| '''symfonik''' {{IPA|[ˈsi̞ɱfɔˌni̞k]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[m]}}
| '''sedem''' {{IPA|[ˈsɛɟɛm]}}
|-
| rowspan="5" | '''N n'''
| rowspan="5" | ''en''
| '''k, g, q''' előtt
| {{IPA|[ŋ]}}
| '''brnkať''' {{IPA|[ˈbr̩ŋkac]}}
|-
| '''p, f, m, p, v''' előtt
| {{IPA|[m]}}
| '''hanba''' {{IPA|[ˈhamba]}}
|-
| '''e, i, í''' előtt, szláv eredetű szavakban
| {{IPA|[ɲ]}}
| '''parník''' {{IPA|[ˈparɲi̞ːk]}}
|-
| '''e, i, í''' előtt, ''nem'' szláv eredetű szavakban
| rowspan="2" | {{IPA|[n]}}
| '''vulkanit''' {{IPA|[ˈʋu̞lkaˌni̞t]}}
|-
| máskor
| '''písmeno''' {{IPA|[ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]}}
|-
| '''Ň ň'''
| ''eň'' vagy<br />''mäkké en''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɲ]}}
| '''oheň''' {{IPA|[ˈɔɦɛɲ]}}
|-
| '''O o'''
| ''o''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɔ]}}
| '''jako''' {{IPA|[ˈjakɔ]}}
|-
| '''Ó ó'''<ref name="idegen/>
| ''ó'' vagy<br />''dlouhé ó''
| &nbsp;
| {{IPA|[ɔː]}}
| '''móda''' {{IPA|[ˈmɔːda]}}
|-
| '''Ô ô'''<ref>A német helyesírási szabályok megengedik helyette az '''uo''' írásmódot is, de ezt nem szokták alkalmazni.</ref>
| ''ô''
| &nbsp;
| {{IPA|[ʊ̯ɔ]}}
| '''babôčka''' {{IPA|[ˈbabʊ̯ɔt͡ʃka]}}
|-
| &nbsp;&nbsp;&nbsp;'''ou'''<ref>Csak ragozási végződésben található meg szláv eredetű szavakban. Meg nem honosodott idegen szavakban előfordulhat más helyzetben is.</ref>
| &nbsp;
| &nbsp;
| {{IPA|[ɔʊ̯]}}
| '''nad Bebravou''' {{IPA|[ˈnadbɛbraʋɔʊ̯]}}
|-
| rowspan="2" | '''P p'''
| rowspan="2" | ''pé''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[b]}}
| '''krepdešín''' {{IPA|[ˈkrɛbdɛˌʃi̞ːn]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[p]}}
| '''písmeno''' {{IPA|[ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]}}
|-
| '''Q q'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy '''u''' betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően '''k'''-val vagy '''kv'''-vel helyettesítik.</ref>
| ''kvé''
| &nbsp;
| {{IPA|[k]}} / {{IPA|[kʋ]}}<ref>Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy {{IPA|[k]}}-val vagy {{IPA|[kʋ]}}-vel ejtik.</ref>
| '''tequila''' {{IPA|[ˈtɛki̞ˌla]}}<br />'''tuttiquanti''' {{IPA|[ˈtu̞tːi̞kʋanti̞]}}
|-
| rowspan="2" | '''R r'''
| rowspan="2" | ''er''
| magánhangzót nem tartalmazó szótagban
| {{IPA|[r̩]}}
| '''srdce''' {{IPA|[ˈsr̩t.t͡sɛ]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[r]}}
| '''originál''' {{IPA|[ˈɔri̞ɡi̞naːl]}}
|-
| '''Ŕ ŕ '''<ref>Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az '''r''' betűvel váltakozik.</ref>
| ''dlhé er''
| &nbsp;
| {{IPA|[r̩ː]}}
| '''bŕľať sa''' {{IPA|[ˈbr̩ːʎacsa]}}
|-
| rowspan="2" | '''S s'''
| rowspan="2" | ''es''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[z]}}
| '''prosba''' {{IPA|[ˈprɔzba]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[s]}}
| '''prosím''' {{IPA|[ˈprosiːm]}}
|-
| rowspan="2" | '''Š š'''
| rowspan="2" | ''eš''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ʒ]}}
| '''vŕšba''' {{IPA|[ˈʋr̩ːʒba]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ʃ]}}
| '''arašid''' {{IPA|[ˈaraʃi̞t]}}
|-
| rowspan="2" | '''T t'''
| rowspan="2" | ''té''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[d]}}
| '''futbal''' {{IPA|[ˈfu̞dbal]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[t]}}
| '''tvrdý''' {{IPA|[ˈtʋr̩di̞ː]}}
|-
| rowspan="2" | '''Ť ť'''
| rowspan="2" | ''ťé'' vagy<br/>''mäkké té''
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž''' előtt
| {{IPA|[ɟ]}}
| '''päťbojár''' {{IPA|[ˈpæɟbɔjaːr]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[c]}}
| '''oťapiť''' {{IPA|[ˈɔcapi̞c]}}
|-
| '''U u'''
| ''u''
| &nbsp;
| {{IPA|[u̞]}}
| '''titul''' {{IPA|[ˈti̞tu̞l]}}
|-
| '''Ú ú'''
| ''ú'' vagy<br/>''dlouhé ú''
| &nbsp;
| {{IPA|[u̞ː]}}
| '''anúria''' {{IPA|[ˈanu̞ːri̞ja]}}
|-
| rowspan="4" | '''V v'''
| rowspan="4" | ''vé'' vagy<br />''jednoduché vé''
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| {{IPA|[f]}}
| '''výborovka''' {{IPA|[ˈʋi̞ːbɔrɔka]}}
|-
| '''b, d, dz, dž, ď, g, h, j, v, z, ž''' előtt előtt
| {{IPA|[v]}}
| '''stavba''' {{IPA|[ˈstavba]}}
|-
| szótag végén magánhangzó után, de nem '''n''' és '''ň''' előtt
| {{IPA|[ʊ̯]}}
| '''aktív''' {{IPA|[ˈakti̞ːʊ̯]}}<br/>'''kravský''' {{IPA|[ˈkraʊ̯ski̞ː]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ʋ]}}
| '''krv''' {{IPA|[kr̩ʋ]}}
|-
| '''W w'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában '''v'''-vel vagy '''u'''-val helyettesítik.</ref>
| ''dvojté vé''
| &nbsp;
| {{IPA|[ʋ]}} / {{IPA|[ʊ̯]}}<ref>Általában {{IPA|[ʋ]}}-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.</ref>
| '''watt''' {{IPA|[ˈvat]}}<br />'''bowle''' {{IPA|[bɔʊ̯l]}}
|-
| rowspan="2" | '''X x'''<ref name="idegen"/>
| rowspan="2" | ''iks''
| szó eleji '''ex-'''-ben, magánhangzók előtt
| {{IPA|[gz]}}
| '''exekútor''' {{IPA|[ˈɛgzɛku̞ːtɔr]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ks]}}
| '''bisexuál''' {{IPA|[ˈbi̞sɛksu̞.aːl]}}
|-
| '''Y y'''<ref name="y">Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.</ref>
| ''ypsilon'' vagy<br />''tvrdé y''
| &nbsp;
| {{IPA|[i̞]}}<ref name="nemlagyit">Nem lágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t.</ref>
| '''blyšťať sa''' {{IPA|[ˈbli̞ʃcacsɛ]}}
|-
| '''Ý ý'''<ref name="y"/>
| ''dlhé ypsilon''
| &nbsp;
| {{IPA|[i̞ː]}}<ref name="nemlagyit"/>
| '''bodrý''' {{IPA|[ˈbɔdri̞ː]}}
|-
| rowspan="3" | '''Z z'''
| rowspan="3" | ''zé'' vagy<br/>''zet''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[s]}}
| '''aniz''' {{IPA|[ˈani̞s]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''rozpad''' {{IPA|[ˈrɔspat]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[z]}}
| '''fazuľka''' {{IPA|[ˈfazu̞ʎka]}}
|-
| rowspan="3" | '''Ž ž'''
| rowspan="3" | ''žé'' vagy<br/>''žet''
| szó végén
| rowspan="2" | {{IPA|[ʃ]}}
| '''kríž''' {{IPA|[kri̞ːʃ]}}
|-
| '''c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť''' előtt
| '''bezcenný''' {{IPA|[ˈbɛst͡sɛnːi̞ː]}}
|-
| máskor
| {{IPA|[ʒ]}}
| '''zmrzlina''' {{IPA|[ˈzmr̩zʎi̞na]}}
|}
</div>

===Megjegyzések===
*A közbeszédben az '''ä''' betűt ugyanúgy ejtik, mint az '''e'''-t ({{IPA|[ɛ]}}).
*A déli, [[Ipoly]] menti területeken, a [[magyar nyelv]] hatására az '''é''' és '''ó''' betűket a magyarhoz hasonlóan, zártan ejtik ({{IPA|[eː]}}, {{IPA|[oː]}}), ugyanitt az '''a''' kiejtése is magyaros {{IPA|[ɒ]}} lehet.
*Szláv eredetű szavakban nem állhat '''č, ď, j, ľ, ň, ť, š, ž''' betűk után '''é''' és '''ú''' betű, helyettük az '''ie''' és '''iu''' betűkapcsolatokat használják. Idegen szavakra ez a szabály természetesen nem vonatkozik.
*A '''d, l, n, t''' betűket nem ejtjük lágyan idegen eredetű szavakban ('''telefón''' → {{IPA|[ˈtɛlɛfɔːn]}}; alanyesetű hímnemű melléknevek és határozók többes számában (''tí odvážni mladí muži'' → {{IPA|[ti̞ː ˈɔdvaːʒni̞ ˈmladi̞ː ˈmu̞ʒi̞]}}); melléknévi végződésekben a hosszúsági szabály (egy szóban csak egy hosszú hang lehet) miatt röviddé váló '''e''' előtt ('''zelené stromy''' {{IPA|[ˈzɛʎɛnɛː ˈstrɔmi̞]}} → '''krásne stromy''' {{IPA|[ˈkraːsnɛ ˈstrɔmi̞]}}); valamint a következő szavakban: '''ten''' ''(az)'' → {{IPA|[tɛn]}}, '''jeden''' ''(egy)'' → {{IPA|[ˈjɛdɛn]}}, '''vtedy''' ''(akkor)'' → {{IPA|[ˈftɛdi̞]}}, '''teraz''' ''(most)'' → {{IPA|[ˈtɛras]}}. Ezen szabályok miatt léteznek azonos alakú, de különböző kiejtésű és jelentésű szavak is: '''krásne''' → {{IPA|[ˈkraːsnɛ]}} ''szép'' és {{IPA|[ˈkraːsɲɛ]}} ''szépen''.
*A '''ď, ľ, ň, ť''' betűk után nem állhat '''e, i, í''' betű, helyesírásilag ilyenkor '''d, l, n, t''' + '''e, i, í''' kapcsolatokat használnak.
*A '''dz''' és '''dž''' betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő.
* Egy szóban csak egy hosszú hang lehet (hosszúnak számítanak a kettőshangzók is ebből a szempontból), ez alól csak néhány kivétel akad. Ez a szabály érvényes a ragozott alakokra is, pl: '''ženám''' de '''súdim'''.
*Az '''i'''/'''y''' és '''í'''/'''ý''' betűpárok kiejtése egyforma, rendre {{IPA|[i̞]}} és {{IPA|[i̞ː]}}, azonban az '''i, í''' betűk meglágyítják az előttük álló '''d, l, n, t''' betűket, így kiejtésük {{IPA|[ɟ]}}, {{IPA|[ʎ]}}, {{IPA|[ɲ]}}, {{IPA|[c]}} lesz, addig az '''y, ý''' nem. Helyesírási szempontból '''g, h, ch, k, r''' betűk után csak '''y'''/'''ý''' állhat, '''č, j, ň, š, ž''' után csak '''i'''/'''í''', míg '''b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z''' után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: '''kilo'''{{IPA|[ˈkɪlo]}}.
*Az '''r''' kiejtése a mindennapi beszédben {{IPA|[ɾ]}}-re változik.
*A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő szlovák hangokkal ejtik: '''café''' {{IPA|[ˈkafɛː]}}; '''copyright''' {{IPA|[ˈkɔpi̞rajt]}}; '''know-how''' {{IPA|[ˈnɔʊ̯ˌɦaʊ̯]}}; '''röntgen''' {{IPA|[ˈrœndɡɛn]}}.
*A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: '''vzchopiť sa''' {{IPA|[ˈfsxɔpi̞cˌsa]}}.

==A hangsúly==
A szlovák szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: '''nejkrásnější'''{{IPA|[ˈnɛjkraːsˌɲɛjʃiː]}}. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: '''nejzelenější'''{{IPA|[ˈnɛjzɛlɛˌɲɛjʃiː]}}.

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: '''do Prahy''' {{IPA|[ˈdopraˌɦɪ]}}.

==Nyelvjárások==
*A keleti nyelvjárásokban nem különböztetik meg a hosszú hangokat a rövidektől, így helyesírástól függetlenül minden magánhangzót röviden ejtenek. Itt a hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, mint a lengyelben.
*A nyugati nyelvjárásokban az '''ľ''' kiejtése megegyezik az '''l'''-ével ({{IPA|[l]}}), az '''ň'''-é az '''n'''-ével ({{IPA|[n]}}): '''kráľ''' {{IPA|[kraːl]}}, '''neviem''' {{IPA|[ˈnɛvɪ̯ɛm]}}. Itt gyakran nem tartják be a hosszúságszabályt (csak egy hosszú hang lehet egy szóban) és a standard nyelvben álló rövid hangok helyett is hosszút ejtenek: '''biely''' {{IPA|[ˈbɪ̯ɛli̞ː]}}.

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

==Források==
*{{CitPer |szerző=Adriana Hanulíková |szerző2=Silke Hamann |cím=Illustration of the IPA – Slovak |periodika=Journal of the International Phonetic Association |év=2010 |évfolyam=40 |szám=3 |oldal=373-378 |nyelvkód=en |elér=2018-08-20 |doi=10.1017/S0025100310000162 }}