„Szirmabesenyő” változatai közötti eltérés

5 285 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
| KSH kód = 09496
}}
'''Szirmabesenyő''' [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Miskolci járás]]ban. A Miskolc vonzásterületében elhelyezkedő dinamikusan fejlődő település az utóbbi időben több kulturális és gasztronómiai program szervezőjelebonyolítója.
[[File:LMU-409 Ikarus-ARC E127 in Szirmabesenyő.jpg|bélyegkép|275px|jobbra|Autóbusz Szirmabesenyőn]]
 
== Földrajzi jellemzői ==
A [[Bükk-vidék]] keleti részén, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] nyugati partja mellett fekszik, [[Miskolc]]tól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései [[Sajóvámos]] (4 km-re) és [[Sajókeresztúr]] (2 km-re).
 
== Etimológia ==
A [[Miskolc nemzetség]]hez tartozó Besenyő család volt első középkori tulajdonosa, névadóként [[besenyők|besenyő]] közösség lakta a mai település elődjét.
 
== Helytörténet ==
A község két településből, az XVII. századtól a gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' Szirmay-család által birtokolt '''Szirmabesenyő'''ből (vagy Kelecsény) és az attól független '''Sajóbesenyő'''ből (vagy Besenyő, Alsóbesenyő) jött létre '''1939'''-ben. A fúziót megelőző évszázadokban azonban a két település története azok közelsége miatt összefügg.
'''Szirmabesenyő''' (Besenyő) nevét [[1291]]-ben említették először az oklevelek '''Besenew''' néven. Az első ismert lakói a [[Miskolc nemzetség]]hez tartozó Besenyeiek voltak. [[1291]]-ben Besenyei Sándor fiai voltak Szirmabesenyő (Besenyő) birtokosai. [[1332]]-ben már említették [[Mindenszentek]]ről elnevezett egyházát is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint Besenyő település papja [[1332]]-ben 6, [[1333]]-ban 5, [[1334]]-ben 6 és [[1335]]-ben 3 garas pápai tizedet fizetett. [[1939]]-ben egyesült hivatalosan Sajóbesenyővel.
 
Szirmabesenyő első írásos emléke III. András magyar király uralkodása idején keletkezett. Az említett '''1291'''-es dokumentum közlése szerint '''''Besenew''''' település a [[Miskolc nemzetség]]<nowiki/>ből való '''Besenyei Sándor''' fiainak tulajdona volt – innen a település nevének eredete, mely egyben a településen élt besenyő közösségre is utal. A településen egy 1332-es említés szerint egy Mindenszentekről elnevezett egyház működött, mely után fennmaradtak a pápai tizedjegyzék adatai is. <ref>http://szirmabesenyo.hu/telepulesunk/</ref>
 
A település alapító atyja gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' '''Szirmay István''' volt<ref>https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_04/?pg=119&layout=s</ref>, aki I. Lipót magyar király által jóváhagyva '''1694'''-ben költöztette át földműveseit [[Szirma|Szirmá]]<nowiki/>ról Kelecsénybe, s ebből kifolyólag lett a település neve Szirmabesenyő – utalva a hely birtokosaira, s a lakosság eredetére. Szirmay István felépítette a családi kúriát, majd leszármazottjai az XVIII. században barokk kastélyt építtettek, illetve átvették a település kegyúri posztját is. Az ő fennhatóságuk alatt épülhetett ki a helyi oktatási intézmény is, melynek első írásos emléke 1746-ból származik. <ref name=":0">http://szirmabesenyo.hu/intezmenyek/#szinyeisuli</ref> A kastély jelentősebb tulajdonosa gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' '''[[Szirmay Alfréd]]''' volt, akinél gyakorta vendégeskedett sógora, Szinyei Merse Pál, aki itt festett művei miatt máig a település művészeti arculatának képviselője.
 
Mivel a település lakossága nagyarányban [[Szlovákok|szlovák]] etnikumú volt – a többek között Sárosszentmihályból ([[Szlovák nyelv|szlovákul:]] ''Šarišské Michaľany'') való betelepítések miatt –, az oktatás asszimilációs törekvések miatt csak 1875-től folyik magyar nyelven. <ref name=":0" /> A szláv eredet máig megfigyelhető a tősgyökeres lakosokon, akik szüleik, nagyszüleik által tudnak szlovák kifejezéseket.
 
Az első világháborúban (1914–1918) Sajó- és Szirmabesenyő összesen 41 hősi halálban elhunyt katonát tud magának.
 
A második világháborúban (1939–1945) elhunyt helyi áldozatok<ref>https://www.kozterkep.hu/22774/hosi-emlekmu</ref>: ''Árvai Imre, Balázs János, Berei János, Bodó Szilveszter, Bodolóczki Mihály, Bodvánszki András, Dányi István, Dédesi Simon, Dojcsák István, Dojcsák Tamás, Duch István, Friedmann család, Gerges Pál, Germuska Imre, Goldmann család, Gombos Imre, Gombos Kristófné, Groszmann család, Guttmann család, Guzi István, Guzi János, Guzi Pál, Gyurik István, Hankó Béla, Horváth család, Kaló Ilona, Kascsák Mihály, Király Gyula, Kismárton Mihály, Kiss István, Kiss Józsefné, Koczán Ferenc, Koczán Imre, Koczán István, Koczán László, Koczán Pál, Konderák Imre, Kovács Bálint, Kozák Pál I, Kozák Pál II, Kozák Veronika, Kubiczki János, Kubiczki Józsefné, Lipták Jánosné, Macsuga Flórián, Mák Balázs, Maszni Ernő, Mészáros Imre, Nagy István, Orosz István, Pásztor Vilmos, Pavlikovics Flórián, Pelle József, Rubinstein Áronné, Salamon Miklós, Selling István, Sindler László, Szabó Lajos, Szakos Ernő, Szakos János, Szarka József, Szirmay Alfréd, Takács Mihály, Torkos Béla, Tóth József, Tőzsér István, Vaskó András, Vaskó János, Vépi Pál, Zafír család''. A második világháború végén a településen gyűjtőtábor működött, melynek áldozatait málenkij robotra ítélték. <ref>https://boon.hu/helyi-kozelet/az-elhurcoltakra-emlekeztek-szirmabesenyon-2538811/</ref>
 
1945-ben a Szirmay-kastélyt az állam [[Államosítás|eltulajdonította]] Szirmay Eszter tulajdonosnőtől, s raktárként, majd ideiglenesen iskolaként működött tovább. <ref>https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_04/?pg=120&layout=s</ref> A kastély értékes berendezését a lakosság felélte, így a jeles épületet régi pompájában már nem lehet előidézni.
 
Az 1956. október 26-ikai sortűzben elhunyt helyi áldozat volt Koczán Imre és Nagy István.
 
A település történetének meghatározó vezetője '''Fedor Vince''', aki 1975-től 2014-ig tanácselnök, majd polgármester volt. Az ő fennhatósága alatt épült ki a település infrastruktúrája, mai arculata.<ref>https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/fedor-vince/</ref>
 
== Népesség ==
 
== Látnivalók ==
*[[Szirmay-kastély (Szirmabesenyő)|'''Szirmay-kastély''']]: XVIII. században épült barokk kastély. AAz kastélyépület tulajdonosa több évszázadon keresztül a gróf [[Szirmay család]] volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között [[Szinyei Merse Pál]] – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és [[Ferenc József]] is vendégeskedett az épületben. KastélyparkjaA – ahol Szinyei Merse Pál Kerti padon című alkotása született –kastélypark a mai sportpálya területén helyezkedett el.
 
*'''Kisboldogasszony templomRómai Katolikus Templom:''' 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, de az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának, külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát.
 
*'''Görög katolikus templom:''' 2000-ben húzták fel a szirmabesenyői kiserdő szélén a körülbelül 500 fős egyházközség részére.
*'''Református templom:''' 2000-ben alakították át a település számára feleslegessé vált mozit református templommá az egyre növekedő létszámú helyi református egyházközösség templomávárészére.
*'''Király-hegy:''' Nevével ellentétben egy dombság. Ezen a területen működik a helyi lovarda és a pincefalu. Az 1880-as filoxérajárvány miattóta megcsappant a helyi bortermelés, ezért ma már egy nagyobb részben kihalt dea ígéretesszőlőművelés lehetőségeket takaróa pincefaluként van számon tartvaterületeken. AAz '701970-es években hétvégi házakat alakítottak ki, a dombság nyugati oldalát napjainkban több család lakja.
*'''Négus-kert:''' Parkosított terület közel a polgármesteri hivatalhoz. Ezen a helyen található meg az első és a második világháborúban, illetve az 1956-os forradalom miskolci sortűzében elhunyt helyi áldozatok emlékművei.
*'''Kocka tó:''' A Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik. A víz átlagos mélysége 2-3 méter, a nyugati oldalán egy 6-8 méteres árok helyezkedik el.
 
== Elismert lakókDíszpolgárok ==
A település 1995-ban adott ki rendeletet a ''Pro Rure'' díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról. A kitüntetést változó időközönként – hivatalosan 3 évente – az adott év augusztus 20-ikai ünnepségén adja át a polgármester a település életében kiemelkedő szerepet játszó személynek, akit a lakosság választ meg, s a képviselőtestület hagy jóvá. A méltósághoz díszoklevél, pénzjutalom, és egy 14 karátos arany pecsétgyűrű jár, mely a település címerét viseli.
* gr. ''trakostyáni'' '''Draskovich Zsuzsanna''' (1770–1805): csillagkeresztes hölgy férje, Szirmay János Tamás által a településen élt.
 
* '''[[Szirmay Alfréd|gr. Szirmay Alfréd]]''' (1852–1900): magyar főrendházi tag és nagybirtokos itt töltötte élt és hunyt el a családi kastélyban.
A fent említett díjon kívül a település 2019 óta átadja a Szinyei- és Szirmay-díjat is.
* '''dr. Lénárt Béla''' (1932–): a település díszpolgára, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke a településen él. Jelentős helytörténeti ismerettel rendelkezik.
 
* '''Fedor Vince''' (1943–): 40 évig volt a település vezetője.
*'''Balogh Sándor''' (1941): a helyi Balogh-Liget Lovas Klub tulajdonosa, 2019 óta a település díszpolgára
*'''Berndt József''' (1927–2018): a helyi általános iskola tanítója, illetve a római katolikus ifjúsági kórus vezetője volt, 2006 óta a település díszpolgára
*'''Bossányi Gyula''' (1931–2007): a helyi általános iskola igazgatója és önkormányzati képviselője volt
* '''Fedor Vince''' (1943–1943): 4039 évig volt a település vezetője. (tanácselnök, majd polgármester), 2014 óta a település díszpolgára
*'''Kisfaludy Zsolt, dr.''': önkormányzati képviselő, illetve 46 évig volt a település háziorvosa, 2009 óta a település díszpolgára
*'''Lénárt Béla, dr.''' (1932): a település volt alpolgármestere, helytörténésze
*'''Pelle György''': önkormányzati képviselő, illetve a település alpolgármestere volt, 2009 óta a település díszpolgára
*'''Sólyom Sándor''' (?–1996): a helyi futball-kör elnöke, 1996 óta a település posztumusz díszpolgára
 
== Testvértelepülés ==
386

szerkesztés