„Csató Pál” változatai közötti eltérés

Apja ősi birtokát, [[Csatószeg]]et végleg elhagyva katona lett, később gazdatiszt volt [[Magyarország]]on, utóbb Sarkadon, ahol ifjabb Csató Pál született. Iskoláit [[Nagyvárad]]on járta, a [[filozófia]]i két kurzus után növendék pap lett az [[Eger|egri]] [[érsek]]i megyében és a [[Pest (történelmi település)|pest]]i központi papnevelő házba küldetett és itt járta a [[teológia]]i folyam három első évét. 1823 októberében elhagyta a papi pályát és 1824-től 1826-ig jogot hallgatott. Megtanulta a [[német nyelv|német]], [[angol nyelv|angol]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[francia nyelv]]et és rengeteget olvasott. Előkelő házakban nevelősködött: 1826-tól 1828-ig [[Batthyány Kristóf]] gróf Károly fia mellett; aztán egy évig [[Bécs]]ben [[Chernel Ferenc (főszolgabíró)|Chernel Ferenc]] udvari ágens házánál; növendékeivel megfordult [[Graz]]ban is. [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]] gróf 1831 márciusában akadémiai írnokká nevezte ki és 1832. március 9-én levelező taggá választották. Ekkoriban az irodalomnak élt és [[Helmeczy Mihály]] [[Jelenkor (időszaki lap)|Jelenkor]] című lapjának szerkesztésében vett részt. Miután Pesten nem volt képes fenntartani magát, 1834 elején [[Világos]]ra ment [[Bohus János]] házához nevelőnek, de még abban az évben egyik tanítványa meghalt és újra állástalan lett. Feljött Pestre és 1835 elején Munkácsy ''Rajzolatok''jához szerződött segédszerkesztőnek. Csak negyed évig maradt Munkácsy mellett, mivel összeveszett vele. Ezután az első magyar drámabíráló választmány munkálataiban vett részt: javított, bírált, fordított és írt; 1836. december 26-án a bizottság jegyzőjévé választatott. 1836. augusztus 9-én feleségül vette Gelle Karolinát, Gelle Károly [[rozsnyó]]i királyi és püspöki ügyész leányát. 1837. február 9-én a Kisfaludy-társaság vette föl tagjai sorába. 1837 végén [[Orosz HirnökéhezJózsef ment(ügyvéd)|Orosz József]] [[Pozsony]]baban megjelent Hirnök című lapjánál volt segédszerkesztőneksegédszerkesztő. Részt vett az 1839. június 2-ai pozsonyi [[országgyűlés]]en báró [[Prandau]] révén [[Távollevők követe|a jelen nem levők egyik követeként]]. Fiatalon, 1841. február 15-én hunyt el Pozsonyban. A gyászbeszédet Nagy Elek mondta.