„Szkodra” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

 

A régészeti leletek alapján a várost az {{ie|4.}} század közepén alapították. A mellette magasodó hegyet a század második felében erődítették ([[akropolisz]]), de csupán katonai-védelmi céllal, azaz nem népesítették be.{{refhely|Ceka 2013|:171.}} Bár a történeti hagyomány kételyek nélkül úgy tartja számon, hogy Szkodra {{ie|270-től}} az [[Illír Királyság (ókor)|Illír Királyság]] utolsó székhelye volt, nem teljesen világos, hogy a város milyen szerepet töltött be az állam életében.{{refhely|Shpuza 2006|:166.;|Ceka 2013|:202.;|Gilkes 2013|:269.;|Zavalani 2015|:17.}} Alapításának időszakában a [[labeátok|labeát]] törzsbeli illírek [[koinon]]jának központi települése volt, míg a várostól délre fekvő kiterjedt síkság az [[enkhelék]] területéhez tartozott.{{refhely|Wilkes 1992|:99.;|Ceka 2013|:171.}} A régészeti leletek tükrében a város gazdasági és társadalmi fejlődése az {{ie|3.}} század közepéig visszafogott volt, ebből a korszakból sem építészeti emlékek, sem feliratok nem kerültek elő.{{refhely|Ceka 2013|:171.}} Annyi bizonyos, hogy a székhelyükül addig [[Lisszosz]]t használó [[ardiaták]] valamikor az {{ie|4.}} század vége és a 3. század közepe között északabbra húzódtak. Hogy politikai központjuk északra tolódását [[Kasszandrosz makedón király]] {{ie|314.}} évi, vagy [[I. Pürrhosz épeiroszi király]] {{ie|284.}} évi, esetleg [[II. Alexandrosz épeiroszi király]] {{ie|270.}} évi illíriai hódító hadjáratai idézték-e elő, nem tudni.{{refhely|Ceka 2013|:174.}} Az ardiaták [[II. Pleuratosz illír király]] uralkodásával (kb. {{ie|260–250}}) valóban átvették az Illír Királyság irányítását, {{ie|250}} körül pedig saját bronzpénzt verettek ''ΣΚΟΔΡΙΝΩΝ (Szkodrinón)'' felirattal és a hagyományos jelképükként szolgáló [[gálya]] ábrázolásával.{{refhely|Wilkes 1992|:180.;|Ceka 2013|:171., 188.}} Amikor [[V. Philipposz makedón király]] az {{ie|210-es}} évek második felében ideiglenesen kiterjesztette hatalmát Szkodrára, az – [[Polübiosz]] tanúsága szerint – már az ardiaták koinonjának központja volt. Ez a koinon magában foglalta a várostól délre fekvő síkságot (a mai [[Zadrima|Zadrimát]]), a Shkodrai-tó környékét, és a Drin völgyén keresztül egészen a [[Dardánok (Balkán)|dardánok]] földjéig terjedt.{{refhely|Wilkes 1992|:129.;|Ceka 2013|:188., 382.}} Hogy azonban a század folyamán a nagy ardiata uralkodók II. Pleuratosztól [[Teuta illír királyné|Teuta királynéig]] ívelő sora, vagy akár az {{ie|168-ban}} [[Római Birodalom|Róma]] által legyőzött utolsó illír király, a szintén ardiata [[Genthiosz illír király|Genthiosz]] valóban fővárosukul használták volna Szkodrát, arra sem írásos, sem régészeti bizonyíték nem ismert. Utóbbiak teljes hiánya a régészeknek azt a feltételezését erősíti, hogy szkodrai rezidenciájukat, ha volt ilyen, nem az ókori város és nem is az akropolisz területén, hanem valamely környező magaslaton alakították ki.{{refhely|Ceka 2013|:171.}} Valószínű továbbá, hogy egyetlen politikai központ helyett hátországukat a [[Lisszosz]]–Szkodra–[[Meteon]]-háromszögben építették ki, amit alátámaszthat, hogy Genthiosz Lisszoszban és Szkodrában egyaránt veretett pénzt.{{refhely|Wilkes 1992|:168–170., 177.;|Ceka 2013|:218–219.}}